Jótékonyság.
Jótékonyság.
Ezeken a most tárgyalt egyesületeken kívül több jótékonyczélú egyesület is működik a városban. A Fillér-Egylet sok munkaképtelen, szegény családot és egyént lát el évenként segélylyel. Az Izr. Jótékony Nőegylet az izraelita hitközség szegény tagjainak gyámolítója; az Ág. ev. nőegylet az evangélikus szegények támogatására alakult. Van továbbá 5 temetkezési egylet. A városban elhelyezett elhagyott gyermekekre, kiknek száma 250–300, felügyel a gyermektelep-bizottság. A város fenntart egy szegényházat, melyben elöregedett, vagy munkaképtelen szegény férfiak és nők találnak otthont. A helybeli illetőségű szegény, elhagyott gyermekek otthona a város által fenntartott városi árvaház. E jótékony intézményeken kívül maga a város közönsége is gyakorolja a jótékonyságot, melynek már sok szép jelét adta. A társadalmi életet pedig élénkítik részben az egyesületek, részben az alkalmi bizottságok által rendezett műkedvelői előadások, hangversenyek, tánczmulatságok, melyek rendszerint a jótékony czél szolgálatában állanak.
Források: Galgóczy K. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monografiája. – Török-Magyarkori Okmánytár I–II. K. – Oppel dr.: Czegléd a török alatt. – Takács J. A czeglédi ev. ref. egyház története dióhéjban. – Hübner E. dr.: A czeglédi róm. kath. egyház története. – Hübner E. dr. II. Rákóczi Ferencz és Czegléd városa. – „Czegléd” 1902. évf. 40–42. sz. – Századok 1901. évf. – Helyszínen gyüjtött adatok.
