Kereskedelmi statisztika.
Kereskedelmi statisztika.
A kereskedelem és hitel az 1890. évi népszámláláskor a vármegyében 16.827, Kecskeméten 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2.5, Kecskeméten pedig 3.9, tehát majdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegyében 6559 volt a kereső és 10.26 az eltartott, Kecskeméten 847 a kereső és 1083 az eltartott, összesen 7406 kereső és 11.351 eltartott. A kereskedelemmel és hitellet foglalkozóknál 100 keresőre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. évi népszámlálás idején már a kereskedelemre és hitelre a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3.1, Kecskeméten pedig 4,8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem nagyon nagy; a vármegyében 0.6, Kecskeméten pedig 0.9 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottevő. Ugyanis a vármegyében 8695, Kecskeméten 820, összesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vármegyében 9664 volt a kereső és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a kereső és 1427 az eltartott, összesen 10.987 kereső és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresőre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott; az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak ugyanabban a foglalkozásban. Ez időtől kezdve azonban e számarányok megnagyobbodtak és a viszonyok kedvezőbbre változtak. A mai állapotoknak megfelelőleg a kereskedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.
