Története.
Története.
Már az Árpád-házból származó első királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda, és Kalocsa dunai kikötőhelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bőr, gyapjú, viasz, méz, méhser, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez időben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzverő műhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legnagyobb 157részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervező munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az ő életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azelőtt is vámos hely volt, kikötői és piaczi vámját ugyancsak ő szabályozta 1255-ben. E vámszabadalom fontosabb intézkedései a következők:
„Minden posztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi értékű, fizettetik egy nehezék; egy gabonával terhelt szekértől két dénár; száz sókőtől egy sókő, tiztől egy dénár s így följebb negyvenig; egy szekér komlótól három dénár; egy szekér vastól szinte három; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék; egy szekér ólomtól három nehezék; egy szekér vadállat-bőrtől, mely öt márkányi becsű, egy nehezék; szinte így a viasztól; egy ökörbőrrel terhelt nagy szekértől fél ferting; ugyanannyi egy edény méztől; egy vég posztótól két dénár; egy lótól mind a vevő, mind az eladó részéről külön két dénár; egy mázsa faggyútól két dénár; ezüsttől, minden öt márka érték után, egy nehezék; egy hajó gabonától fél ferting; egy dereglyétől egy nehezék; ugyanannyi egy hajó haltól; egy vizi talptól, melyet két evezővel kormányoznak, két nehezék; egy szekér szénától két dénár stb.”
Még inkább emelkedett a kereskedés a vegyesházi királyok, főként az Anjouk alatt, noha a különféle vámok terhe és a közlekedési útak rosszasága és bizonytalansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet, Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond király pénzügyi intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vevő közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottevő volt a külfölddel való kereskedés is; erre vall Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersterményeknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az ő uralkodása alatt történt, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa borsot vettek.
