Friebeisz István.
Friebeisz István.
Friebeisz István (Rajkai), szül. Váczon, 1822-ben. 1842-ben pestvármegyei esküdt lett s 1848-ban honvédnek állott. 1849-ben Klapkát Komáromba kísérte a átvette a Komáromi Lapok szerkesztését. A kapituláczió után Pesten telepedett le és egészen az irodalomnak szentelte idejét. 1869-ben Lőnhardt Edével megalapította az első magyar színházi ügynökséget, mely színészetünk fejlődésére nagy hatással volt. Megh. 1890-ben. Az 1840., 1844., 1847–8. pozsonyi országgyűlésen mint egyesek és társulatok levelezője volt jelen; ugyanekkor czikkeket írt az akkori lapokba. 1853-ban a Pesti Naplónak volt állandó munkatársa. Szerkesztményei: Müller Gyula Nagy Naptára 1853–56-ra; a Délibáb Képes Naptár, 1857-re; a Divatcsarnok (1853–54), a Magyar Nép Könyvtára (1854–55); a Délibáb (1855–58), a Hazai Beszély- és Regénytár (1857), a Színpad (1872–90). E mellett nagy érdemeket szerzett mint kiadó (Tompa Virágregéi, Tompa Verseinek II. köt., Czuczor népies költ., Szelestey: Falu pacsirtája stb).
Munkái: Törvénytanító a nép használatára. Pest, 1846. Gyakorlati jegyzetek a közigazgatási pályán működők s e pályára készülők használatára. U. ott, 1851. Népjegyzői hivatal és a falusi tanács. Községi elüljárók használatára. U. ott, 1851. Törvénykezési Kalauz. U. ott, 1852. Községek könyve. Községi hivatalnokok és lakosok használatára. U. ott, 1853–56. Önügyvéd. U. ott, 1854. Magyarország legújabb felosztása, betűrendben. U. ott, 1856. Színművek (Karácsonyi ajándék, Bem apó; fordítottak: Szőke Duna, Jég-palota, Cancan a törvényszék előtt.)
