Pauer Imre.
Pauer Imre.
Pauer Imre, bölcs. doktor, egyet. tanár, az Akad. r. és igazgató-tagja és oszt. titkára, szül. Váczon, 1845-ben. Tanulmányait a pesti és több más külföldi egyetemen végezte. 1861–8-ban a szombathelyi főgimn. tanára, 1868–75-ben igazgatója volt. 1875-ben a pozsonyi akadémiának bölcselettanárává nevezték ki s egyszersmind külföldi tanulmányútra küldötték. 1886-ban a budapesti egyetemnek lett bölcselettanára s mint ilyen, 1894-ben a közokt. tanács tagja s 1898-tól min. tanácsos. Czikkei jelentek meg a különféle vidéki, egyházi és szaklapokban és az Atheneumban (1892), melynek 1891 óta szerkesztője, stb.
Munkái: A philosophia története. Pest, 1868–9. – Vázatok az újkori philosophia köréből. U. ott, 1872. – A jogakadémiák kérdéséhez. Pozsony, 1879. – Alvás és álom. Pozsony, 1883. – Egy fejezet a nő lélektanából. U. ott, 1883. – Emlékbeszéd Horváth Cyrill felett. Bpest, 1885. – Új álláspont, módszer és irányelvek az ethikában. U. ott, 1889. – Phantasia. Pozsony, 1885. – Az ethikai determinismus elmélete. Bpest, 1890. – Válasz Plagiosippusnak. U. ott, 1902.
