Földmívelés.
Földmívelés.
A város lakosságának legnagyobb része földmívelő, ki a tanyai gazdálkodást űzi. Minthogy a városnak határai messze kiterjednek, ez bizonyul leginkább czélravezetőnek és eredményesnek. A város határában nagy uradalmak nincsenek, ezer holdon felüli gazda is kevés van, de sok a középbirtok s a lakosság az ország egyik legvagyonosabb lakossága. A város belterülete 1036.1208, külterülete 43681.1325, Páka puszta 11596.406, Fülöp-Jakab 4031.224, Csólyos 6074.722, összesen tehát a határa 66420.685 katasztrális hold. Ha a gazda nem lakik künn a tanyán, akkor a tanyai épületbe lakót fogad s ennek a kötelessége az állatgondozás vagy baromfinevelés. Sok helyen feles szántó végzi a gazdálkodást, a dohánytermesztő tanyákon pedig a „kertész.” Nagyobb mértékben termesztik a búzát, rozsot, árpát, kukoriczát, babot és burgonyát. A nagyobb gazdák nagymennyiségű dohányt is termelnek a kincstár számára. Nagy gondot fordítanak a jövedelmező állattenyésztésre is, de ujabban inkább a disznóhízlalásra és a baromfinevelésre fordítanak gondot. A szőlőt nagy kedvvel telepítik az immunis homokon. Ma már nagykiterjedésű szőlők vannak. Ilyenek a Selymes, Csordajárás, Halesz, Galambos, Öreghegy, Szabóhegy, Ringhegy, Jakab. A szőlőültetésnél, ma már ültetik a jobb fajokat, azért a bor minősége egyre javul, csemegeszőlője pedig keresett áruczikk. Folyton fejlődik gyümölcstermelése s így a baraczk, üvegmeggy, pogácsaalma igen keresett piaczi czikkek. A kerti gazdaság terén a földbérlő bolgárok vezetnek. A földet „zsákkal”, a szőlőt „lánczczal” mérik. Az Alföldön a nyári hónapokban kevés a lecsapódás. A meteorológiai intézet legújabb adatai szerint az 1907. évben Kiskunfélegyházán az évi csapadék 417 mm, a 24 órai maximum 37.2 mm, s a 0.9 mm csapadékon felüli napok száma 68 volt.
