Az áll. népoktatás hatása.
Az áll. népoktatás hatása.
Halász Ferencz: Állami népoktatás czímű munkájában az állami népoktatás hatásáról Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozólag azt írja 1902-ben, hogy ezek külső és belső életének színvonala, viszonyítva a más jellegű iskolákéhoz, határozottan kedvező, mind a növendékek általános tudása, mind a rendes iskoláztatás tekintetében is.* Rámutat a nemzetiségi helyeken működő állami iskolákra, mint a melyek hatása a magyarságra nyilvánvaló.* A székesfőváros környékén levő idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik, az állami iskolák hatása azonban mind erősebb lesz. Azokban a községekben, a melyekben az állami népiskolák hosszabb idő óta vannak működésben, igen örvendetes képet találunk.* A székesfőváros közvetetlen közelében levő ama községekben, a hol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret, elsőrangú kultúrpolitikai feladat, hogy a népoktatás ügye rendeztessék. Ma már nagyrészben segítve van e bajon, azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat.* A nagyobb építkezések közül az újpesti, kispesti és erzsébetfalvi iskolákat emeli ki Halász. Az előbbi kettő 16, az erzsébetfalvi 12 tantermes épület. Az újpesti és kispesti épületek költsége 124.490, illetőleg 127.187 K, az erzsébetfalvaié 77.000.* Ujpesten egyébiránt az 1901. évben négy új állami iskola épült, közel 490.000 korona költséggel.*
97. l.
97–98. l.
Halász Ferencz említett munkájában Pestvármegyéről is közöl az 1890-iki és az 1900. évi népszámlálás alapján ily összehasonlító táblázatot. 158–159. lap.
V. ö.: i. m. 175–176. l.
I. m. 71–72. l.
I. m. 73. l.
