Éghajlat.
Éghajlat.
Az éghajlati és csapadék-viszonyok tekintetében e vármegye időjárása a szélsőségekre hajló és az utóbbi évtizedek alatt száraz jellegűnek mondható. A csapadék-eloszlás nem egyenletes és a hőmérsék-viszonyok is ingadozók. E vármegye csapadék- és hőmérsékleti viszonyaira nézve a Budapesten, Szegeden és Kalocsán történt észleletek átlaga tekinthető irányadónak.
Hőmérséklet C.
|
Csapadékos napok
|
Zivataros napok
|
Csapadék m/m
|
Csapadék max.
| |
Budapest átlag
| |||||
1901–1905
|
11
|
133
|
19
|
546
|
39
|
1908
|
10.5
|
108
|
19
|
455
|
43
|
Szeged átlag
| |||||
1901–1905
|
10.8
|
110
|
18
|
578
|
62
|
1908
|
10.3
|
96
|
24
|
575
|
43
|
Kalocsa átlag
| |||||
1901–1905
|
11.2
|
114
|
11
|
616
|
96
|
1908
|
10.5
|
101
|
24
|
537
|
25
|
Gyakorta, de inkább vidékenként észlelhető az őszi korai és a tavaszi kései fagy, mely a szőlő- és gyümölcs-termést sok esetben, különösen a lapályos részeken veszélyezteti. Az áprilisi szárító szelek pedig a gazdasági növényzet fejlődésére válnak károssá, a mi különösen homokvidékeken észlelhető.
