Borszövetkezetek.
Borszövetkezetek.
Termelői pinczeszövetkezet a vármegye területén ez idő szerint csak egy van, a „Czeglédi bortermelők első pinczeszövetkezete.” A szövetkezet 1909-ben alakult, s czélja a Czegléd város területén levő szőlők jövedelmezőségének biztosítása és fokozása. E végre feladatául tűzte a tagok szőlőtermésének együttes feldolgozását, a borok közös kezelését, s mind a boroknak, mind a csemegeszőlőnek és a mellékterményeknek közös értékesítését, továbbá a szőlőmíveléshez és a szőlőbetegségek ellen való védekezésekhez szükséges anyagoknak, gépek- és eszközöknek a tagok részére való előnyös közös beszerzését. A tagok kötelezettsége korlátolt, s az 1200 öles holdanként megállapított 50 korona üzletrész ötszöröséig terjed. A tagok által beszállított termésnek előre megállapított becsértéke és az eladási ár közötti különbözet nem a szövetkezet nyeresége, hanem a tagok jogos része, s a jutalék és költségek levonása után a tagok között a termés becsértékének arányában kerül felosztásra. Ezenkívül borok értékesítésével és forgalomba hozásával a vármegye területén még több nagyobb szövetkezet foglalkozik. A „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete” – melynek pinczegazdasága Budafokon van – főleg a nagybani vételt és eladást s a nagyobb készletek adásvételének közvetítését tűzte feladatául. Az eladás és közvetítés csupán Ausztria és a vámkülföld felé irányul. A „Hangya”, a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezete budafoki pinczéje az egész ország területén levő fogyasztási szövetkezeteket látja el borral. Van azután a köztisztviselők fogyasztási szövetkezetének és a m. kir. államvasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének is nagyobb pinczegazdasága, az előbbié Budafokon, az utóbbié Nagytétényben; ezek mindegyike a szövetkezeti tagok szükségletét látja el palaczkozott borokkal.
