Vármegyei tevékenység.
Vármegyei tevékenység.
Az állami tevékenység mellett méltó elismerés illeti a vármegyei gazdasági egyesületet, mely jókor átérezve a szőlőmívelésnek fontos szerepét a vármegyében, az egyesület titkári állásánál kötelezővé tette a szőlészeti és borászati szakképzettséget. Halas város területén 13 1/2 kat. holdas homoki szőlőtelepet ültet, hol a vármegye viszonyainak megfelelő szőlőmívelést és szőlőfajtákat gyakorlatilag kipróbálja, útmutatással és példával szolgál a közönségnek Az 1891–93. években a vármegye szőlőmívelési szempontból fontosabb községeiben 22 kisebb, 600–3200 -öles kisérleti szőlőtelepet alapított, hogy mentül hozzáférhetőbbé tegye a szőlősgazdáknak az újabb szőlőmívelési ismereteket és tapasztalatokat. Ilyen kisebb telepek voltak és pedig amerikai szőlővel: Budakeszin, Váczdukán, Csömörön, Budajenőn, Hartán, Kistétényben, Budakalászon, Kiskunlaczházán, Makádon, Nagytétényben, Pándon, Perbálon, Solymáron, Szentendrén, Tökön, Galgagyörkön és Zsámbékon, továbbá európai szőlővel immunis homok-talajon: Dömsödön, Gyónon, Rákoscsabán, Zsámbékon s végül európai szőlővel kötött talajban Káván. Az egyesület az állammal karöltve tanfolyamokat, minta-szüreteket, permetező és gépversenyeket rendez, sikerült telepítésekre és helyes kezelésre díjakat tűz ki s a helyenkint korábban megkezdett felújitás sikerét kirándulásokon buzdító például állítja az érdeklődőknek. Azok között a férfiak között, a kik a vármegye mai nagyarányú szőlőmívelésének megalapításánál az állami és vármegyei tevékenységnek rendezői és végrehajtói, az ügynek valódi apostolai voltak, fel kell jegyeznünk Rácz Sándor – akkori kerületi szőlészeti és borászati felügyelő – és Serfőző Géza, a vármegyei gazdasági egyesület titkárának nevét, a kiknek buzgalma és fáradozása meghozta gyümölcsét.
