Egyéb betegsegélyző pénztárak.
Egyéb betegsegélyző pénztárak.
A kerületi betegsegélyző pénztáron kívül még következő testületi vagy magán betegsegélyző pénztárak vannak Pozsonyban. A kereskedőké 320, az ácsoké 240, a pinczéreké 260, sütőké 250, a pozsonyi dohánygyáré 1050, a posztógyáré 190, a jutagyáré 480 taggal. Ezenkívül a betegsegélyző pénztár területén a vidéken még három pénztár van, a máriavölgyi palabányáé, a dévényi Lanfranconi-féle kőbányáé, a magyarfalvi czukorgyáré.
Megemlítendő még a br. Hirsch-féle betegsegítő egyesület is, mely jótékonyságban minden más jótékony intézetet túl akar liczitálni; évi tagdíja 2 frt, a mely összegért a cselédeket a kórházakban még 3 hónapig is képes orvosoltatni. Rendkivül számos tagja van.
Nem tagadható, hogy az 1891-ik évi XIV. t.-cz. az orvosi gyakorlatra határozottan sérelmes volt, ellenben a szegény munkásnép vitális érdekeinek nagy javára szolgált. A hiba csak az, hogy a betegsegélyző-pénztárak ma már sok olyan önkéntesen belépő tagokat is felvesznek, a kiknek az évi jövedelme meghaladja még a 2400 koronát is, holott ezzel megsértik az igazi jogosultsággal bíró tagok érdekeit, a kiket az önként belépő tagoktól igénybe vett segélyek méltánytalanul megterhelnek és megrövidítenek. Végül megemlíthetjük, hogy Pozsonyban az országos orvosi szövetségnek külön fiókja is van 56 taggal, elnöke dr. Tauscher Béla kir. tanácsos városi tiszti főorvos.
* * *
A fentebb elmondottakból következik, hogy az anyagi jólét előmozdítása kétségkívül nagy befolyással van az emberi életre, mert tény, hogy a szegénység, nyomor, inség, tudatlanság, babona, kuruzslás és rendkívüli közömbösség a tisztaság és testi egészség iránt az ember legnagyobb ellenségei s a halál leghívebb szolgái. Ellenben a mértékletesség, rend, tisztaság, a jólét bizonyos foka, a műveltség és érzék az egészség fenntartására, ezek az emberi élet hű és biztos szövetségesei.
Ezeknek köszönik a népek, ha halálozási arányszámuk kisebb, mint más nemzeteké, ha betegség és járvány nem ritkitják soraikat. Nem szenved kétséget tehát, hogy a műveltség előhaladásával mindenütt hátrább szorul a halál, mert tény, hogy csakis a műveltség magas fokán álló nép vagy város képes a közegészségügy nagy jelentőségét felismerni és annak követelményeit érvényesíteni.
A mi népünk azonban – sajnos – még nem tudja megérteni és felfogni az egészségügy követelményeit. Ezért volna elengedhetetlenül szükséges, hogy a népet a lelkészek és tanítók a közegészségügy és fizikai jólét legegyszerűbb tételeire, vasárnapi népies előadásokban kioktassák és őket azoknak hasznos és czélszerű voltáról meggyőzzék.
Felismerve tehát a hibákat, vállvetve kell közreműködnünk és legyőznünk a haladás legnagyobb ellenségét, a közömbösséget. Fel kell használnunk e czélból minden eszközt annak elérésére, hogy a vármegye és a város közegészségügyi viszonyai mennél magasabb fokra fejlődjenek, hogy így Pozsony városa a megyével egyetemben, necsak műveltségben és értelmiségben legyen Magyarország második városa és vármegyéje, hanem közegészség dolgában is. Csakis így megy teljesedésbe Trefortnak, hazánk megboldogult jeles kultuszminiszterének ama sokat mondó jelszava: hogy a tudomány, vagyon és egészség: az emberiség legnagyobb jóltevői.
