Csaplár Benedek.
Csaplár Benedek.
Csaplár Benedek (Gáspár), írói álnéven Karcsanyéki G. Szül. Dunaszerdahelyen 1821 január 3-án. Tizenöt éves korában a piarista rendbe lépett s miközben a novicziatust, a filozófiát s a tehologiát végezte, alsóbb osztályokban tanított és a főbb európai nyelveket megtanulta. 1846-ban fölszentelték s azóta több helyen tanárkodott, különösen Szegeden tizennégy évig (1853-tól 1867-ig) működött nemcsak az iskolában, hanem társadalmi téren is (legény-egylet, árvaház, Dugonics-szobor, népéleti hagyományok gyűjtése, népnevelés stb.). 1867-ben a tatai gimn. igazgatója lett, 1870-ben pedig a pesti társházba rendelték előljárói, a rend történeti adatainak összegyűjtése végett. Az Akadémia 1886-ban lev. tagjává választotta. Igazgató választmányi tagja a történelmi társulatnak és tagja a Szt. István-társulat irod. osztályának. Nagyon sok czikket és értekezést írt a fővárosi és vidéki, sőt némely tudományos külföldi időszaki iratokba is, a történelem, irodalomtörténet, nevelésügy és társadalom köréből, melyeknek nagy része külön is megjelent.
Nevezetesebb művei: Platon munkái. I. kötet, Kolozsvár, 1845. – A magyarországi kegyes tanítórend történetének tervrajza. Pest, 1871. – Főműve: Révai Miklós élete, nagy irodalomtörténeti monografia, rendkívül bő adatkészlettel, négy kötetben.
