A hajdani Szt.-Adalbert szeminárium.
A hajdani Szt.-Adalbert szeminárium.
Mindjárt a templom mellett, az utcza sarkán látunk egy ódon külsejű, emeletes épületet, mely 1886 óta a 4 osztályú községi polgári fiúsikolá-nak s részben a róm. kath. elemi fiuiskolának szolgál lakásul és ugyanitt van az iparos- és kereskedő-tanulók iskolája is. Az épület mai alakját csak 1710-ben kapta, de mint intézet sokkal régibb. Pázmány ugyanis 1623-ban a sarkon a Wanker-féle házat megvette, hogy ott egy jezsuita fölügyelete alatt szegény nemes fiúk lakjanak s a gimnáziumba járjanak. A növendékek száma 25 volt s czíme: Szt.-Adalbert burzája. De Pázmány nem tett le biztos alapot, s az egyetemi tőke kamataiból juttatott évi ezer forint keveset segített. Majd főpapok, mágnások és polgárok adományaiból 60 személyre terveztek bennlakást, de ez sem volt elég biztosíték. A jezsuiták Pázmány halála után el is hagyták. 1642-ben megint hallunk róla, s mikor a svéd támadások alkalmával az olmüczi egyetemi hallgatók közül többen idejöttek, Lippay érsek itt helyezte el őket. Most már kispapok is voltak köztük s czíme Seminarium S. Adalberti lett. Itt tanultak a székesegyház énekesei és zenészei. Mikor pedig a templom hosszában 2 házat s a Szt. János-utczában a Pyber-féle házat megvették, 1710-ben L alakú emeletes épületté fejlődött s keleti végébe a ma is látható kápolnát építették. Az Amadé Ilona, Koháry és Kolonics-féle alapítványokkal ellátott intézet a jezsuiták vezetése alatt szép fejlődésnek indult s lassanként úgyszólván a nemzetiségi kispapok intézetévé lett. Az egyetemmel együtt ez is Budára került. A város 1783-ban megvette s ekkor bérház lett. Ma az említett iskolákon kívül itt van a pozsonymegyei magyar közművelődési egyesület könyvtára s régiséggyűjteménye, a katholikus legényegyesület helyiségei s a nagyszombati ipartestület irodája.
