Cseklész.
Cseklész.
Cseklész, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekvő kisközség, 242 házzal és 1804, túlnyomóan magyar ajkú, róm. kath. vallású lakossal. E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel először. 1324-ben I. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. 1390-ben az Apponyiak az urai. 1458-ban Dengelegi Borbáláé, Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. Az 1553-ik évi portális összeírásban Báthori Andrásnak 13 1/2 és a borostyánkői uraknak 15 portája adózott. A XVII. században mezőváros volt. Később az Esterházyak lettek az urai és gróf Esterházy József 1722-ben nagyszerű kastély építtetett ide, mely jelenleg Esterházy Mihály grófé s egyike az ország legszebb és legkiesebben fekvő kastélyainak, mely tömérdek műkincset, értékes festményt és gazdag könyvtárt rejt magában. A község a német Landsitz és Landsütz néven is ismeretes volt. A vár a Thököly-féle zavarok alatt a felkelők kezére jutott. Ma már csak csekély romja látható. Maga Cseklész a Rákóczy-felkelés alatt teljesen leégett. Katholikus temploma XIV. századbeli építmény, melyet azonban az idők folyamán átalakítottak. Az egyház birtokában 1666-ból való érdekes aranykehely van. A lakosok fogyasztási hitelszövetkezetet tartanak fenn. A község határában állott hajdan Monar község, mely 1324-ben szerepelt; ma már nyoma sincs. A dűlőnevek között is vannak olyanok, a melyek jelentőséggel látszanak bírni. Ezek: Rézhegy, Úrgyöp, Papkert, Kuczerföld és Sajtosföld. A község körjegyzőségi székhely. Van saját postája, távírója és vasúti állomása.
Esterházy Mihály gróf kastélya Cseklészen.
Saját felvételünk
