Felsőlócz.
Felsőlócz.
Felsőlócz, vágvölgyi tót kisközség 54 házzal és 397 róm. kath. vallású lakossal. A legrégibb időben csak egy Lócznak van nyoma. Később azután, a XVI. században Kis- és Nagylócz szerepel. Lócz néven 1498-ban találjuk először említve, a mikor II. Ulászló mint a hűtlenségbe esett Zerhazi Zerhas Márton és László birtokát Illyés Györgynek és Mátyás váradi püspöknek adományozza. 1529-ben találjuk először Nagylócz néven említve, a mikor Csorba János deák, gyermekek nem létében, itteni pusztarészét Illyésházi Illyés Tamásnak és Moltejedi Illyés Ferencznek hagyományozza. 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodnak itteni birtokukon. 1542-ben a máriavölgyi pálosokat iktatták be némely itteni birtokokba. Az 1553-iki portális összeírás szerint Illésházy Tamás 13 és Csorba Farkas hat portája adózó. 1609-ben még mindig az Illésházyak szerepelnek, a XVII. század vége felé pedig a Beniczky család és a nemes ifjak nagyszombati konviktusa, a XVIII. században az Ambró, Benczik, Zabafy, Kádas, Hrabovszky, Prileszky és a Frankner családok bírják. A török világban a törökök a lakosok egy részét felkonczolták, más részét rabságba hurczolták és a falut felperzselték. 1703–11 között háromszor leégett. Most Fekete Aladár bárónak és Springer Gusztáv bárónak van itt nagyobb birtoka és kastélya, mely utóbbit még 1820-ban Prileszky Ferencz építtetett. A községben nincs templom. Postája Nagybresztovány, távírója és vasúti állomása pedig Lócz-Bresztován.
