Igrám.
Igrám.
Igrám, a vágvölgyi vasút mentén fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 107 házzal és 628, róm. kath. vallású lakossal. 1244-ben említtetik először e vármegyében Ikram, mely valószinűleg e községgel azonos. Hajdan a királyi igriczek (zenészek) lakóhelye volt. Tamás érseknek 1313. évi oklevele is említi. 1323-ban Ikrán birtokra Miklós comes főispán oklevelet állít ki, mely szerint Udvaros fiai Kozma, Simon, Péter, Gurk fiai Domokos és János, Pál fiai Mihály, Farkas fia László, Bertalan fia Pál, Márk fiai András és Miklós, Kozma fia Péter, Tivadar fia Pető, Olivér fia János, és Balázs fia Domokos borsai nemesek maguk között fölosztották. 1547 előtt Lukács Bertalané és Györgyfy Jánosé, majd meg Ollétejedi Illyés Ferenczé volt. Az 1553-iki portális összeírásban csak Nyáry Ferencznek adózik itt 15 portája. 1583-ban Rudolf király Ungnád Kristófnak adományozza és ez időtől Vöröskővár tartozéka. 1636-ban Erdődy György és Gábor Esterházy Dánielnek zálogosítják el, de egy évvel később már Lósy esztergomi érsek zálogbirtokaként szerepel, néhány évvel ezután pedig Amadé Lénárd alnádorra és Mórocz Farkas kamarai tanácsosra jut zálogjogon, de 1647-ben ismét az Erdődyeké. Később a Pálffy család szerezte meg. A községnek nincs temploma, de kápolnája nagyon régi. Két izben, 1772-ben és 1861-ben bővítették és ekkor építették hozzá a tornyot is. Postája és vasúti állomása Báhony, távíróhivatala pedig Cziffer.
