A magyarok építkezése.
230A magyarok építkezése.
A magyarság háztája semmi jellegzeteset nem mutat. Itt tulajdonképpen mindenki úgy építkezik, a hogy neki tetszik és a hogy a szomszédjaitól látja, vagy a hogy viszonyai engedik. Mégis van az építkezésnek egy tipusa, melyről a vármegye magyarjai között a legtöbb ház mintáját veszik. E tipus szerint a ház nem az utcza szélességében, hanem az udvar hosszában, mindenestől egy fedél alá van építve. Elől az utczára van a tiszta szoba, a „nagy lakás” vagy „első ház”, mely néhol ajtajával az utczára néz. Utána következik a konyha, azután az udvari szoba, vagyis a „hátulsó ház”, ezt követi a kamara, ezen túl van az istálló, mögötte pedig a pajta és a kocsiszín, melyek legtöbbnyire nem a többi ajtónyílással egy vonalban, hanem az épület végén van az ajtaja, vagy a nyílása.
A házak fedése ma már legtöbbnyire cserép, mert új háznak náddal vagy zsuppal való fedését a hatóság nem engedi meg. Oly helyeken, a hol könnyebben jutnak fazsindelyhez, ezzel fedik házaikat. Zsupfedés tehát csak a régi házakon látszik, ellenben nádfedés csak itt-ott, a Csallóközben, a náddús vidékeken. A fedés minden esetben teljesen sima.
