Borostyánkő.
531Borostyánkő.
A romok után ítélve, az volt az általános vélekedés, hogy Borostyánkő (Ballenstein; Paillenstein; Stupawsky Kamen) Pozsony vármegye egyik legrégibb vára. Építési idejét nem tudjuk, de valószínű, hogy Ottokár cseh király betörései alkalmával még nem állott, mert bár a csehek ekkor a Kis-Kárpátok tövében több várat elfoglaltak, többet ostromoltak, a krónikák Borostyánkőről mégsem emlékeznek meg.
A XIV–XVI. században Borostyánkő urai a Bazini és Szentgyörgyi grófok voltak, a kik a vár nevét nemesi előnévül is használták. E család magvaszakadtával, I. Ferdinánd, Borostyánkő várát Serédy Gáspárnak adta zálogba. Ennek 1550-ben bekövetkezett halála után a vár fiára, Györgyre szállott ugyan, de már 1552-ben, ugyancsak zálogjogon, Salm Ecco gróf kezében találjuk, a kitől 1583-ban, 80,000 talléron, Salm Gyula gróf váltotta magához. 1592-ben, II. Rudolf császár engedélyével, Pálffy Miklós vette zálogba a várat, ki csakhamar lemondott arról nővére, Illyésházy Istvánné javára, de már 1599-ben ismét magához váltotta. Pálffy Miklós halála után, 1603-ban kelt király donáczió alapján, az özvegyet és fiait: Istvánt, Jánost, Pált, meg Miklóst iktatták a vár birtokába. Az 1619-iki osztályos egyezség alkalmával pedig Borostyánkő Pálffy Pálnak, a későbbi nádornak jutott osztályrészül. (Hormayer 1829. 363. s köv. ll.)
A borostyánkői vár romjai.
Saját felvételünk
