A Janszky-ügy s a véderőjavaslat.
A Janszky-ügy s a véderőjavaslat.
Az országos politika, különösen a felszínre került katonai ügyek, többször is állásfoglalásra késztették a vármegyei törvényhatósági bizottságot. A Hentzit dicsőítő Janszky tábornok ügyében, Szalay Károly indítványára, a kormányhoz és az országgyűléshez egyhangúlag feliratot küldtek, a következő indokolással: A Janszky-ügy kétségtelenül kimutatta azt, mikép sem a magyar törvényhozás, sem a magyar kormány nem gyakorolhatja a közös hadseregre azt a befolyást, a mely egyedül volna biztosítéka annak, hogy egyrészt a hadsereg körében hazánk törvényeivel s alkotmányával ellentétes szellem elfojtassék, másrészt a polgári elemben meggyökerezzék a bizalom aziránt, hogy a közös hadsereg hazánk alkotmányának és érdekeinek megvédésére minden körülmények között alkalmas. Ezért felhívják a kormányt és országgyűlést, hogy a szükséges lépéseket a nemzet megnyugtatására s jogainak megóvására sürgősen megtegye (1886. jkv. 183. sz.). Ellenben 1889-ben nem fogadják el Gruber János indítványát a véderőjavaslat 14. és 25. §-ainak módosítása iránt, a mely kérdés országszerte nagy izgalmat keltett, hanem az állandó választmánynak Bakonyi Ferencz által módosított javaslata megy keresztül (91 szóval 52 ellen), mely szerint „Somogy megye közönsége megbízva a törvényhozás bölcseségében és hazafiságában, az indítvány felett napirendre tér” (1889. jkv. 7. sz.).
