Megyei székház átalakítása.
Megyei székház átalakítása.
Sok gondot okozott ezidőben a vármegye székházának tervbe vett átalakítása, különösen a szükséges költségnek a biztosítása. Végre a vármegye 1907-ben úrrá lett saját házában, mert eddig a helyiségek jórészét az igazságügyi kormány bírta bérben. 1907 májusában elkészült az Esterházy-utczai igazságügyi palota, a melynek építési költségeihez a vármegye ötvenezer koronával járult. A törvényszék, járásbíróság, ügyészség, fogház ebben az évben kiköltöztek a vármegyei épületből. A következő évben az ugyancsak a vármegyeházán elhelyezett adóhivatal is az új pénzügyi palotába költözött. A fogházat lerombolták, a többi helyiséget részben tisztviselői lakássá, részben megfelelőbb hivatalos helységekké óhajtották átalakítani. Mindezekre, valamint a lépcsőház átalakítására, a díszterem renoválására kb. 240.000 korona költséget irányoztak elő. A hivatalok 1908 novemberében költöztek új helyiségeikbe, a nagyterem és lépcsőház átalakítása tovább tartott. 1910 február 7-én tartották az első gyűlést a renovált nagyteremben.
Az országos községi törzskönyv-bizottság a vármegye helyneveit megállapítván, 1907-ben ezt közhírré tették. A legtöbb községnek neve változatlan maradt, vagy legfeljebb az ország más vidékén levő hasonló helynévtől megkülönböztetésül jelzővel (Somogy-Kapos) látták el.
Két elhunyt alispánjának arczképét, közgyűlési terme számára, megfesttette a vármegye. Maár Gyula arczképének leleplezésén Gaál István törvényhatósági bizottsági tag mondott emlékbeszédet, míg Sárközy Béla arczképleleplezési ünnepélyén gróf Somssich Béla beszélt.
Az országos politikában ismét változás állott be. A koaliczió pártjai a bankkérdésben egymással meghasonolván, a kormány lemondott, a mit a főispánok is követtek. Kapotsfy Jenő szintén lemondván, az 1910 februári közgyűlés Berzsenyi Gerő dr. és Szabó István beszéde után elhatározta, hogy a távozó főispánnak „bizalmi állásában a közjó érdekében s a vármegye javára kifejtett sikeres tevékenységét és odaadó fáradozásait megköszöni”. Ugyane közgyűlés tárgyalta gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök leiratát az új kormány megalakulásáról. A leiratot a törvényhatóság tudomásul vette. Az új, munkapárti rendszernek somogyvármegyei megalapozásában Márffy Emil főrendiházi tag és az újonnan kinevezett főispán, Makfalvay Géza vitték a vezérszerepet.
