Beksics Gusztáv.
Beksics Gusztáv.
Beksics Gusztáv publiczista szül. Gamáson 1847. febr. 9. Középiskoláit Kaposvárott és Pécsett kezdte. Eleinte a papi pályára készült, de később e pályáról lemondván, a budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1874-ben ügyvédi oklevelet szerzett és segédfogalmazó lett a kir. táblán. Előbb a „Pesti Napló” munkatársa lett, majd az „Ellenőr” külföldi rovatát vezette, de a „Nemzeti Hirlap”-ba és a „Nemzet”-be is írt vezérczikkeket. Ez időben írta jeles publiczisztikai és politikai dolgozatait: Gladston és a keleti válság (1880), Az egyéni szabadság Európában és Magyarországon (1880), A demokráczia Magyarországon (1881), A magyar doktrinairek (1881), Kemény Zsigmond, a forradalom és a kiegyezés, (1883), Magyarosodás és magyarosítás (1883), Legújabb politikai divat (1884), Új korszak és politikai programmja (1889). 1884-ben megválasztották a sepsiszentgyörgyi kerület képviselőjévé. Később a miniszterelnökséghez került, hol a közjogi és nemzetközi ügyosztály vezetője lett, de 1896-ban, midőn újra képviselővé választották, leköszönt állásáról. Ebben az időben vette át a kormány lapjának, a „Magyar Nemzet”-nek a szerkesztését. 1905-ben a „Budapesti Közlöny” czímű hivatalos lap szerkesztőjének nevezték ki, melyet 1906 máj. 7-én bekövetkezett haláláig vezetett. Beksics igen korán foglalkozott az irodalommal. Már 1869-ben, jogász korában, írt színműveket, regényt, fordított költeményeket és drámákat. Művei közül e korból a fontosabbak:
Egy szív története (Castelar Emil után spanyolból). – Barna Artur (regény, 1880). – A szép Diego (Moretó után, spanyolból, 1883). – Cid, spanyol románczok (1886). – Saját becsületének orvosa (Calderon után, spanyolból, 1886). – Ködös problemák (regény, 1904). – Kéziratban maradt meg Zrinyi a költő czímű munkája.
Politikai irodalmi munkásságának a java a kilenczvenes évekre esik. E műveit 242a magyar faj jövőjébe vetett erős hit hatja át, melynek alapját a magyar fajnak a többi nemzetiségeknél nagyobb szaporodóképességében látja. Ezt az eszmét bizonyítja és hirdeti a következő műveiben:
A román kérdés és a fajok harcza Európában és Magyarországon (1895), francziául: La question roumaine (1894), La consolidation intérieure de l’Autriche-Hongrie (1895), A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszolidácziónk (1896), Magyarország jövője az újabb nemzeti elhelyezkedés alapján (1900), Közjogunk és nemzeti törekvésünk; Mátyás király birodalma és Magyarország jövője (1905). – Egyéb művei: A dualismus története, közjogi értelme és törekvéseink (1892), A magyar nemzet függetlensége az állami és az egyházi (külső) kormányzatban, különös tekintettel a magyar király apostoli jogaira és a kath. autonomiára (1893), A modern Magyarország (A magyar Nemzet története X. köt.), A szabadelvű párt története (1906).
Beksics Gusztáv.
