Földárak.
Földárak.
A kisbirtokon a földárak általában véve túlmagasaknak mondhatók, a menynyiben azok forgalmi ára nem áll arányban a terméshozammal. A somogyi kisgazda (parasztgazda) ha földet vesz, úgy gondolkodik, hogy mivel a felszerelése megvan, új befektetésre szüksége nincs; továbbá mivel a szükséges kézimunkát családjával elvégzi, az még akkor is meghozza a hasznát, ha a földet drágábban is veszi, mert külön költséget nem okoz, csak a munkát szaporítja, a mit a föld meghálál. Ez az oka, hogy a kisgazdák egymásra liczitálnak, felverik a föld árát s a végeredmény az, hogy drágábban fizetik a földet, mint a mennyit a terméshozam alapján ér. A földárak kialakulásánál a fekvés is határoz, mert a belsőségekben a föld ára három-négyszer akkora, mint a határban. Befolyásolja a földárakat a kisgazdáknál az is, hogy a határos nagybirtokból vásárolhatnak-e, mert azt jobban szeretik és a földárak nem túlcsigázottak. Általánosságban a kisbirtoknál a földárak, a viszonyok és talajminőségek szerint, kat. holdanként 500 és 1600 korona között, a belsőségekben pedig 1000 és 2400 korona között váltakoznak. A rétek drágák: kat. holdanként 1000–2000 korona.
A közép- és nagybirtoknál az árak nem oly szélsőségesek, a mennyiben a talaj termőképességének megfelelőleg, a helyi viszonyok szerint, a föld ára kat. holdanként 400 és 1000 korona között mozog.
A szőlő ára magas és minősége szerint 1000 és 4000 korona között variál, a filoxerától kipusztított szőlőhelyeket azonban olcsóbban is meg lehet szerezni.
