Juh.
Juh.
A juhtenyésztés Somogy vármegyében hanyatlóban van és a juhállomány évről-évre csökken. Már az 1911. évi február 28-án a haszonállatok összeírásánál 245.282 juhot találtak, tehát 110.289 darabbal, vagyis 31%-al kevesebbet, mint 1905-ben.
A juhtenyésztés és tartás hanyatlásának igen sokféle oka van; a végeredmény pedig az, hogy az okszerűen vezetett juhászat a mai viszonyok között nem hozza meg a reá fordított költségeket és nem tud egyéb tényezőket oly mértékben hasznosítani, mint a növénytermelés és állattartás. A juhászat tehát nem azért hanyatlik, mert a juhtartáshoz szükséges legelőket feltörték, hanem a legelőket azért törték fel, mert a mívelés alatt álló legelő-területek több hasznot biztosítanak, mint a mennyit a rajtuk legelő juhnyájak szolgáltatni tudnak. A juhászat ma már ott sem hoz hasznot, a hol oly legelők állanak rendelkezésére, a melyek más czélra nem használhatók. Nincs is kilátás arra, hogy a juhászat újra föllendüljön. Mindezek ellenére a tradiczió köti a gazdákat a juhászathoz. Lehet is találni a vármegyében nagyszerű juhászatokat, a melyek az országos tenyészállatvásárokról és gyapjú-kiállításokról el-el hozzák az első díjakat. Így országos hírű és a kiállítások révén közismert a gróf Hunyady-féle kéthelyi juhászat, a Somssich-féle sárdi, a Politzer Géza-féle húsjuhok, gróf Zichy Béla lengyeltóti merinó-elektorál-negretti juhászata, a Kegyes Tanítórend mernyei uradalmának merinó-elektorál-negretti és franczia húsjuhokból álló juhászata.
Megemlítendők még a kisgazdáktól tenyésztett kétnyiretű fésűs gyapjas juhok, a melyek ugyan nem tartoznak a köztenyésztéshez, de legtöbbnyire a sertésekkel együtt a közlegelőre hajtatnak. A kisgazdák e juhok gyapját házi czélra használják, a mennyiben az asszonyok a gyapjúból fonalat fonnak. Egyes községekben nagyobb számban is vannak ily kétnyiretű fésűs gyapjas juhok, azonban tartásuk lényeges szerepet nem játszik.
