Attala.
Attala.
Attala. Kapos-csatorna-menti magyar kisközség, körjegyzőséggel, 233 házzal és 1226 róm. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Attala-Csoma. A község határában talált római épületmaradványok, kőfaragványok és téglák tanusága szerint, itt már a rómaiak alatt megerősített táborhely volt. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. 1138-ban Atila alakban fordul elő, a dömösi prépostság birtokaként. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel s ekkor Zichy Benedek tartott hozzá jogot. A török hódoltság alatt ráczok szállották meg. A XVII. században két helység volt: Rácz-Attala és Magyar-Attala; mindkettőnek 1661-ben Gorup Ferencz győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok volt a földesura. 1695-ben Lipót király Matusek András czímzetes püspök, győri kanonoknak adta. Ő telepítette a jelenlegi helységet, melyben 1715-ben hat háztartást írtak össze és ekkor a székesfehérvári custodiatus volt a földesura. 1726-ban gróf Nádasdy László csanádi püspöké, de 1733-ban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807 július 10-én I. Ferencz király a kegyes tanítórendnek adományozta, mely jelenleg is a legnagyobb birtokosa. A régi templomot és a paplakot gróf Nádasdy László csanádi püspök építtette. A mostani templom 1860–65 táján épült. A lakosok róm. kath. olvasókört és hitelszövetkezetet tartanak fenn s egy gázmalom is van itt. A határ egy részét Rácztemetői-dűlőnek nevezik, mert alkalmasint itt volt az egykori Rácz-Attala falu temetője. Az itteni Tabold-dűlőben néhány évvel ezelőtt, földforgatáskor, honfoglalás- vagy népvándorláskori temetőt találtak, melynek bronzleletei elkallódtak. A községhez tartozik: Csőke-puszta.
