Balatonszemes.
Balatonszemes.
Balatonszemes (azelőtt Faluszemes). A Déli Vaspálya Budapest–pragerhofi vonalán fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 226, lakosaié 840, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája, távírója, vasúti és gőzhajó-állomása helyben van. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. Az 1403. és 1424. évi oklevelekben Zemes, 1429-ben Balatonzemes, 1455-ben Zemews alakban szerepel. 1403-ban a Kőrös vármegyéből származó Gordovai Fancs László fia László, a hűtlen Tamásfiaknak Jánosnak és Istvánnak itteni birtokait nyerte Zsigmond királytól. László fiai, János, Imre, Bertalan és László, 1424-ben osztozkodnak e birtokaikon. 1498-ban még a Gordovai Fancs családé. Az 1536. évi adólajstromban „Balatonmelléki Szemes” alakban fordul elő és Fánchy János a földesura. Az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben még 12 házzal, az 1573–74. évi defterben 16-tal, az 1580. éviben 15 házzal szerepel, de 1715-ben csupán 2 háztartását írták össze. Egy 1703 táján kelt összeírás szerint Zankó (Sankó) Miklós és Boldizsár voltak a földesurai, 1726-ban pedig a gróf Harrach és 1733-ban a Hunyady család s jelenleg is gróf Hunyady József dr.-nak van itt mintaszerű nagyobb birtoka és nyaraló kastélya. A kath. templomot Hunyady Antal emeltette 1742-ben. 1848 szept. 21-én itt tartotta Jellasich horvát bán főhadiszállását. Itt kellett volna találkoznia István főherczeg nádorral, de a találkozás nem történt meg, mert a Kisfaludy gőzhajó, mely a nádort hozta, a sekély vízállás miatt nem tudott kikötni. 1855-ben a lakosságnak több mint a fele esett a kolera áldozatául. A község egyik kimagasló pontján népvándorláskori földvár nyomaira akadunk, mely Bolondvár néven volt ismeretes. Újabban a község jelentékeny fejlődésnek indult, főleg a nyaralótelep által. A nyaraló közönség érdekeinek előmozdítására fürdőegyesület alakult. A községhez tartozik: Csillag-puszta.
Balatonszemes. – A gróf Hunyady-féle úrilak.
Balatonszemesi partrészlet.
