Drávasztára.
Drávasztára.
Drávasztára. A vármegye délkeleti sarkában fekvő kisközség. Házainak száma 148, lakosaié 1115, a kik között 480 a magyar, 635 a horvátajkú. Legnagyobb részük róm. kath. vallású. Postája Baranya-Sellye, távírója és vasúti állomása Drávasztára-Zaláta. Már a középkorban jelentékeny helység volt. 1322-ben Ztara, az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Stara, Stora, 1472-ben Thothstara, az 1536. évi adólajstromban Izthara alakban fordul elő. 1332-ben már plebániája is volt. 1403-ban a pécsi főesperes volt a földesura. 1494–99-ben, Siklós várának tartozékaként, Bajnai Both András bírta zálogban. A török hódoltság alatt itt egy váracsot építettek, mely az 1656. évi hadjárat alatt pusztult el. 1715-ben csak 4 háztartást írtak itt össze. 1726–1733 között a gróf Traun család volt a földesura, 1757-ben gróf Batthyány Lajos nádor, 1776-ban herczeg Batthyány Ádám. A gróf Batthyány család itteni birtokait 1849 után Biedermann bankár vásárolta meg. Jelenleg gróf Draskovich Ivánnak van itt nagyobb birtoka. 1848 szeptember havában Jellasich horvát bán hadseregének egy része a sztárai drávarév elfoglalásával e helység határában kísérelte meg az átkelést, melyet azonban gróf Batthyány János magyar érzelmű révésze, Révész Grekra Mihály, a kompok elsülyesztésével meghiusított. A községet 1828-ban árvíz pusztította el, 1864-ben a kolera dühöngött itt, 1891-ben pedig a község egy része leégett. Idetartoznak Alsóerzsébet-puszta (azelőtt Endes-puszta), továbbá Lajos-tanya és Nagy-Vájástanya. A mai Drávasztára határában hajdan Viskocz, Ternovácz és Bodony községek feküdtek. Viskocz Drávasztárától délre, Ternovácz és Bodony községek pedig éjszaknyugatra. Viskocz régi latin köriratú pecsétje Grekra Révész Pál drávasztárai lakosnál van.
