Gölle.

Full text search

Gölle.
Gölle. Magyar kisközség, körjegyzőségi székhely. Házainak száma 322, lakosaié 2818, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Attala-Csoma. 1550-ben, Kazsokkal együtt, Dersfi Farkasé volt. 1715-ben 16 háztartását írták össze. Ekkor a székesfehérvári custodiatus volt a földesura. 1726-ban gróf Nádasdy Lászlóé. 1733-tól 1807-ig ismét a székesfehérvári custodiatus bírta. Ebben az évben I. Ferencz király a kegyes tanítórendnek adományozta, mely ma is birtokos itt. Kívüle még herczeg Esterházy Miklósnak, őrgróf Palavicini Edének és Chernel Gyuláné, szül. Svastits Rózának van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1804-ben épült. Van itt hitelszövetkezet is. A községhez tartoznak: Alsó- és Felsőhetény, Belső-major, Inám-, Mersi, Csőke-, Kis-, Siva-, Szentiván-, Szentpéter- és Uzd-puszták. Alsó- és Felsőhetény helyén feküdt a középkorban Hetény falu, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1726-ban gróf Nádasdy László püspöké. 1733-ban a székesfehérvári custodiatusé. Inám-puszta az 1563. évi török kincstári defter szerint öt házból álló falu volt. 1573–74-ben Alsó-Inám 7, Felső-Inám 3 házból, az 1580. évi defter szerint Alsó-Inám 15 házból állott. 1726-ban gróf Nádasdy Lászlóé, 1733-ban a székesfehérvári custodiatusé volt. – Mersi-puszta helyén a középkorban Merse falu 70feküdt. E helység 1345-ben és 1430-ban mint a Máréi Gúnyafiak és 1448-ban a nyúlszigeti apáczák és a Györgyi Bodók birtokaként szerepel; ekkor Tolna vármegyéhez tartozott. 1449-ben Hunyadi János kormányzó, 1453-ban V. László király a nyúlszigeti apáczák itteni birtokát Somogy vármegyébe helyezi át. 1485-ben azonban ismét Tolna vármegyéhez tartozott. 1733-ban a herczeg Esterházy család volt a földesura. – Csőke-puszta az 1660. évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzékben, a székesfehérvári custodiatus jószágaként szerepel. – Siva-puszta a XVIII. század elején két részből állott: Kis- és Nagysiva-pusztákból. 1726-ban mindkettő Madarász Lászlóé. 1733-ban a fele Balogh András özvegyéé. – Szentivánpuszta az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint a székesfehérvári custodiatusé. 1726-ban gróf Széchenyi Zsigmondé volt. Uzd-puszta helyén a középkorban hasonló nevű helység feküdt, melynek az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt. 1726-ban Bakacs Lukácsné, szül. Csoknay Éva, birtoka. 1856-ban Gaal Kristóf örököseié. A Hetény-puszta határában fekvő ú. n. „Sülyedt vár” két szemben fekvő lankás lejtőn terült el, mely lejtőket vízfolyás választotta ketté. Ez elég nagy kiterjedésű területen az egyik oldalról a másikra átmenőleg kőfalak alapjait találták. A terület tele van kőtörmelékkel és itt nagyon sok római pénzt és régiséget találtak. Volt azonban a leletek között bronz- és népvándorláskori is, sőt még a török hódoltság alatt is szerepelhetett, mert erre nézve is sok nyom került felszínre. E sülyedt várnak az egyik felső szélét több egymástól néhány ölnyi távolságban szabályosan elhelyezett félkörsáncz védte ezen az oldalon, ellenséges meglepetések ellen.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť