Gyékényes.
Gyékényes.
Gyékényes. A Dráva mentén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 404, lakosaié 2429, kik közül 1516 róm. kath. és 798 evangélikus. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 1380-ban Gykynes alakban fordul elő. 1446-ban Marczali Imrét és Jánost, a vajda fiait, Györgyöt és Istvánt, a bán fiait, másfelől néhai Zákányi László leányait: Neszthét, Orsolyát és Ilonát iktatták birtokába. 1489-ben Szerdahelyi István jószágai között sorolják fel. 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul; de kívülök még másoknak is voltak itt birtokaik. 1506-ban Dombai Dávid itteni birtokairól állított ki II. Ulászló király adománylevelet. Az 1550. évi adólajstrom szerint a Báthoriaké, 1598–99-ben pedig Nádasdy Ferenczé volt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint Zichy István jószága volt. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól. 1715-ben 16 háztartást írtak benne össze s ekkor felerészben Turinetti Herkules József Lajos őrgrófé volt. 1726-ban ugyanaz és Inkey János bírta. 1733-ban Festetics Kristóf és Inkey János, 1767-ben felerészben a Festetics családé, 1776-ban Festetics Pál és gróf Széchenyi Ferencz birtoka, 1835-ben a gróf Festetics, a gróf Széchenyi és a gróf Zichy családoké. 1856-ban Felsőgyékényesen a gróf Festetics család, Alsógyékényesen gróf Zichy Domokos volt birtokos. Jelenleg gróf Zichy Ödönnek és herczeg Festetics Tassilónak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1835-ben, az evangélikus pedig 1887-ben épült. 1859-ben a község fele leégett. A lakosok ipartársulatot, hitelszövetkezetet és fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A határban 1873-ban római edényeket és pénzeket találtak. A Táborhely-dűlő a hagyomány szerint római táborhely volt. A Törökhányás nevű dűlő pedig egy török főtiszt sírja. A községhez tartozik: Gyékényeshegy házcsoport és Vázsony-puszta.
