Heresznye.
Heresznye.
Heresznye. Drávamenti kisközség. Házainak száma 105, lakosaié 750, a kik nagyrészt horvátajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Vizvár. Az okleveles adatok e községről a tatárjárást megelőző korszakig nyúlnak vissza. 1219-ben Haraznia iuxta Dravam alakban fordul elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, már ekkor tehát egyházas hely volt. 1384-ben két Heresznye helységről emlékeznek meg az oklevelek. 1399-ben az egyik, Egyházasheresnye, a székesfehérvári káptalané, a másik, Felrétheresnye, az Alsólendvai Bánfiaké volt; később a Marczaliak birtokába került. 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul. Az 1536. évi adólajstrom szerint Felsőheresznye Török Bálinté, Alsóheresznye Báthori Andrásé és az itteni plebánosé. 1550-ben Felső-Heresznye Tahy Ferenczé, Bolhó-Heresznye Báthori Andrásé. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék Szent-Györgyvár tartozékaként említi. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól. 1726-ban és 1733-ban puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. 1750-ben már ismét önálló jobbágyközség. A Széchenyiek voltak tovább is a földesurai és jelenleg báró Solymossy Ödönnek van itt nagyobb birtoka. A lakosok a XVIII. század közepén a Dráva áradásai elől lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták. 1880-ban a falu kétharmadrésze leégett. A községben egy gázmotoros malom is van.
