Hobol.
Hobol.
Hobol. A pécs–barcsi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 136, lakosaié 898, a kik közül 368 róm. kath. és 530 református. Postája, távírója és vasúti állomása Szigetvár. Már a középkorban megvolt. 1409-ben Kylseuhubay, Belseuhubay alakban fordul elő. 1421-ben Kéthobay, 1429-ben pedig Naghobol és Kishobol helységekről emlékeznek meg az oklevelek. 1470-ben már Hobol alakban szerepel és ekkor Baranya vármegyéhez számították. Mind ekkor, mind pedig 1473-ban, a mikor az Enyingi Török család birtokába került, Szigetvár tartozékai között sorolják fel. 1598–99-ben Balogh János volt a földesura. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzékben Hoboly alakban fordul elő, ekkor a székesfehérvári custodia és Balogh András voltak itt birtokosok. 1715-ben 13 háztartását írták össze. 1726-tól a gróf Batthyány család volt a földesura, de 1856-ban már a Biedermann család volt itt birtokos és jelenleg is báró Biedermann Rezsőnek van itt nagyobb birtoka. A református templom 1800-ban épült. 1848-ban nagy tűz volt itt, mely alkalommal a református templom tornya és a lelkészlak is leégett. Nagy tűz volt az 1863-iki is, mikor a község felerésze leégett. Van itt egy hitelszövetkezet és Berkes Józsefnek pedig téglagyára. A határ egy részét „Betyárirtás”-nak nevezik, a hol a régi betyárvilágban a „szegénylegények” tanyája volt. A községhez tartozik: Hobol-puszta és Kishobol. Hobol és Molvány helységekkel volt határos a középkorban Bódogasszonyfalva, melyet 1344-ben Almai Lankrét fia, Beke ispán, továbbá fiai: Kozma, Demjén, Leontius és Anthimus nyertek ítéletileg. 1409-ben Anthimus fia. János, volt szlavóniai al-bán, később alnádornak a zálogbirtoka. 1470-ben szintén Baranya vármegyéhez számították. 1473-ban Szigetvár tartozékai között sorolják fel.
