Kastélyosdombó.
Kastélyosdombó.
Kastélyosdombó. Drávavölgyi magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 82, lakosaié 614, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Eredetileg királynéi birtok volt. Károly király 1323-ban Zákány comesnek, valamint fiainak, Conrádnak és Noénak, adományozta. Zsigmond király 1412 júl. 25-én ez adománylevelet Dombai Péter fia György és Dombai Konrád fia István kérelmére átírta és megerősítette. 1493-ban Kornis Mihályné, a ki Dombai leány volt, itteni birtokrészeit az Enyingi Török családnak adta el. 1506-ban néhai Dombai Dávidnak itteni birtokait II. Ulászló király eladományozta. A XVI. század első felében a helységben erődítvény is volt, melyet Török Bálint 1541-ben ostrom alá vett. Az 1550. évi adólajstrom szerint Dombó, Zádor és Gyöngyös földesurai Walya Bálint, Maladen János és Dombai János voltak. 1553-ban I. Ferdinánd Dombai Ferencz fiának, Jánosnak, Alsólendvai Bánffy István várnagyának, Dombó, Zádor, Tóti, Homok, Fok, Adórján, Apáti, Diós, Kisfalud és Viszló helységekben levő birtokaira új adománylevelet állított ki. Ez a Dombai János Verőcze kapitánya volt s mivel Verőcze várát a töröknek gyáván feladta, elveszítette itteni birtokait, a melyeket Ferdinánd király Nádasdy Tamásnak adományozott. 1583-ban mégis a Dombai család volt a helység földesura. 1554-ben már a török hódoltsághoz tartozott. Az 1565–66. évi adólajstrom szerint 15, 1571-ben pedig 33 házból állott. 1600-ban Haraszti Deseő Benedek volt itt 90birtokos. A Dombai család a XVII. század első felében kihalt. Utolsó sarja, Dombai Ilona, Koppányi Péternek lett a neje, a kinek leánya, Anna, Pottyondy Istvánhoz ment nőül. Ezzel azután a Dombaiak itteni birtokai a Pottyondyakra szállottak. Pottyondy István a Dombai-féle javakat 200 aranyért Borbély Györgynek zálogosította el, a ki viszont 1682-ben Zajgár Györgynek bocsátotta át. 1700–1702-től a Zajgár (Szaigar) és a Mustos családok voltak a földesurai, de 1726-ban az egész helység Zajgar Györgyé, a ki a zálogjogot magához váltván, 1730-ban Dombóra királyi adományt nyert. A birtokba a pécsi káptalan a Pottyondyak ellenmondása ellenére is beiktatta. Zajgár György utódok nélkül halván el, Dombóra a kir. kincstár tette a kezét. A kincstártól 1767-ben Nedeczky Károly és Tamás vásárolták meg. 1803-ban Pottyondy Gábor zálogváltópert indított Nedeczky Rezső és birtoktársai ellen. E per 1854-ben egyezséggel fejeződött be a soproni kerületi főtörvényszéknél, mely szerint a Pottyondy-örökösök 124,000 forintot kaptak a Nedeczkyektől, kiknek itteni birtokait Kund Vincze és Kammerer Ferencz vásárolták meg. Kund birtokai vétel útján Hegyesy Kálmán, majd Ivankovics István, utána pedig gróf Erdődy Rezső kezére kerültek és az utóbbi most is egyik legnagyobb birtokosa. Csinos kastélyának régi részét még az Ivankovics család építtette és azt a mostani tulajdonos átalakíttatta és kibővíttette. Kammerer Ferencz úri lakát atyja építtette 1882-ben. A református egyház már a XVI. század második felében gyökeret vert a helységben. A mostani templom 1828–34-ben épült. Van itt hitelszövetkezet és gróf Erdődy Rudolfnak mezőgazdasági szeszgyára, gőzmalma és jéggyára. A községhez tartozik: Nagyág-puszta, mely 1726-ban a gróf Rindsmaul családé volt. A határbeli ú. n. Temető-dűlőben, Kammerer Ferencz birtokán, őskori telep nyomai vannak.
Kastélyosdombó. – Kammerer Ferencz úrilaka.
Kastélyosdombó. – Ifj. gróf Erdődy Rudolf kastélya.
