Somogysámson.
Somogysámson.
Somogysámson (azelőtt csak Sámson). Magyar kisközség. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 199, lakosaié 1107, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Balatonszentgyörgy. Első ízben a Bertalan veszprémi püspök és a szentmártoni apát között 1533 szept. 11-én kötött egyezséglevélben fordul elő, a mikor már kápolnája is volt. Pázmány Péter és utána Fuxhoffer-Czinár szerint a középkorban a Szentsír kanonokjainak volt itt rendházuk. Midőn Enyingi Török Bálint 1535 jún. 24-én bérbe vette a somogyi tizedeket Máté szentmártoni apáttól, ama helységek között, a hol a tizedet szedni szokták, Sámson is előfordul. Az 1536. évi adólajstrom szerint a kői prépostság volt a földesura. 1550-ben elpusztult helységként van felvéve. Az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint csak 3 és 1580-ban 5 házból állott. 1598–99-ben Kiskomár várához tartozott. 1626–27-ben és 1660-ban az óbudai prépostság volt a földesura. 1715-ben 9 háztartást írtak benne össze. Az 1726–1776. években az óbudai prépostság birtokaként a nagyszombati kollégium fentartására fordították. 1782 óta a pesti papnevelőintézet birtoka. A róm. kath. templom még a török hódoltság előtt épült; 1741-ben helyreállították. Van a községben olvasókör, téglagyár és gőzmalom. Idetartozik: Sámsoni-major és Gyulavár-major. A községtől északkeleti irányban fél kilométernyire feküdt Bök (Beke) helység, mely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1536-ban még megvolt, de kevéssel utána elpusztult. Az itteni hegyet ma is Bökkihegynek s a patakot, mely itt elfolyik, Bökki-pataknak nevezik. A hajdani falu helyéről több szekér téglát hordtak el s különféle fegyvereket és egy keresztet találtak.
