Árpád nemzetsége.
Árpád nemzetsége.
Árpád a mai Székesfehérvár tájékán ütötte fel sátorát. Nemzetsége is foglalt magának földet, a melyen hamarosan úgy elszaporodtak, hogy ha nem is éppen az Árpád fiai, de már következő nemzedéke a mai Veszprém- és Somogy vármegyék területére is kiterjeszkedett. Ezt sejtetik a vármegyében Fajsz és Juta helynevek, melyek Árpád nemzetségében használatos ősi magyar személynevek voltak.
Árpád négy fia közül az egyiknek Jutas (Jutócs, Jutocsa) volt a neve, a ki valószínűleg a honfoglalás harczaiban esett el. Fia Fajsz, 944 körül, a magyarok fővajdája (vezére) volt. Ez apáról és fiúról Konstantinos Porphyrogennitos (bíborban született Konstantin) bizanczi császár is megemlékezik (Pauler Gyula id. m. 47. l. – Marczali Henrik I. 145.). E két helynév tehát Jutas és Fajsz emlékét őrizte meg számunkra. Fajsz helységről még a tatárjárást megelőző időből, 1239-ből, van okleveles adatunk, Jutáról az eddig ismert legrégibb adat 1284-ből való.
