Nádori közgyűlések.
Nádori közgyűlések.
Nagy Lajos uralkodása alatt, a főispán elnöklésével tartott külön vármegyei közgyűlés jelentőségét mindjobban háttérbe szorítja a nádor elnökletével tartott gyűlés. A király ugyanis, hogy a nemesség ne legyen kénytelen ügyeivel a királyi kúriát felkeresni, a nádort, mint országos hatáskörű bírót, kiküldi a vidékre, a bíráskodás ellátására. A nádor így a helyszínén saját bírói hatáskörében ítélkezett s eljárásába a megyei nemességet is bevonta. E közgyűléseket néha két határos vármegye bevonásával is tartották. Somogy, mint kiterjedt vármegye, egymaga elég dolgot adhatott ily gyűlésnek. Éppen ezért a nádor leginkább egymagával Somogy vármegyével tartott ilyen gyűlést. Nádori közgyűlés (congregatio) tartásáról vármegyénkben első ízben 1349-ben, Giletfi Miklós nádorsága idejéből értesülünk. E közgyűlés máj. 11-én vette kezdetét, s több napon át tartott (Gábor Gyula: i. m. I. 129.).
Kont Miklós nádorsága alatt 1358 júl. 9-én és 1366 máj. 4-én, Opuliai László herczeg nádorsága alatt pedig 1368 jún. 14-én kezdődött a közgyűlés, az utóbbi még jún. 21-én is folyt. Ezeket a közgyűléseket mind Somogyvárott tartották; az 1372. évi okt. hó 10-én az Opuliai László nádor elnöklete alatt tartott közgyűlés színhelye már Kapos volt (Századok, 1872. évf. 671. – Tört. Tár, 1910. 111–121.). László herczeg ezen a közgyűlésen szerepelt utoljára nádorként.
Simontornyai Imre nádorsága alatt 1374 júl. 1-én gyűltek egybe Somogy vármegye rendei nádori közgyűlésre, Garai Miklós nádorsága alatt pedig 1380 jún. hó 4-én. Ilsvai Leusták nádor 1397. évi márcz. hó 21-én Somogyvárott tartott nádori gyűlést. Ezen a pannonhalmi apátság képviselője, Péter prépost is megjelent és felszólítást intézett Alsáni Bálint pécsi püspökhöz, a ki Patán, noha az apátságot 1383-ban beiktatták a patai vám birtokába, a vámot a maga részére szedte, hogy igazolja eljárását. A befolyásos pécsi püspök képviselője a válaszra halasztást kért, a mit a nádor meg is adott (Pannonhalmi Szt. Benedekr. T. III. 219., 453.). Ugyanezen a közgyűlésen a vármegye alispánja, a szolgabírák és esküdtek feszületre tett hitökkel erősítették és bizonyították, hogy a nyúlszigeti apáczák igali jobbágyai erőszakosan foglalták el a tihanyi apát ugyanottani birtokrészét (I. m. X. 414.).
Az 1429. évi aug. hó 28-án tartott közgyűlésen a székesfehérvári káptalan megbízottja panaszt emelt Miklós szentmártoni apát és konventje ellen, mert megbízóinak 1196 szőlőből járó tizedét lefoglalták (I. m. III. 187.).
A nádor elnöklete alatt tartott e nádori közgyűlések azonban a XV. század folyamán mind kevésbbé feleltek meg eredeti rendeltetésüknek. Egyes hatalmasok tekintélyes kísérettel jelentek meg a közgyűléseken s a gyöngébbek megfélemlítésével csikartak ki maguknak kedvező ítéletet. A peres felek gyakran oly kifogásokkal éltek, hogy a nádor nem tudta még a gyűlésen az ügyet eldönteni és így kénytelen volt perhalasztást engedélyezni. I. Ulászló, még inkább Mátyás király uralkodása alatt, egyre ritkábbak lettek a nádori közgyűlések, míg végre az 1486: I. törvényczikk az egész intézményt megszüntette.
