Négy királyjelölt.
Négy királyjelölt.
Mátyás 1490 ápr. 6-án elhalálozván, Beatrix özvegy királyné, Komáromból, királyválasztó országgyűlést hívott egybe. Még el sem temették a királyt, máris megindult a versengés a magyar koronáért. Miksa római királyt többek között a Kanizsaiak (László, János és István) is támogatták. A Rozgonyiak ellenben a Jagelló-házból származott János Albert herczeg pártjára állottak. A vármegye egyik legnagyobb birtokosa, Báthori István meg Jagelló Ulászló pártjának lett a vezére. Míg Ujlaki Lőrincz, a vármegye egykori főispánjának, Ujlaki Miklósnak kalandos életű fia, Mátyás királynak külföldi hadjárataiban hűséges fegyvertársa, Corvin Jánosnak ajánlotta fel szolgálatait.
Az országgyűlésen Ulászló pártja volt túlsúlyban s miután Corvin János néhány hívével, mint Ujlaki Ferenczczel, megfutott és félrevonult Budáról, a nagy többség Ulászlónak ajánlá fel a koronát és Corvin János is meghódolt (Mill. Tört. IV. 346.). A Somogyi nemesség, bizonyára a Báthoriak befolyása következtében, szintén az Ulászló királyságát pártolta.
413Miksa római király azonban nem sokat törődött az országgyűlés határozatával, hanem fegyverrel igyekezett a magyar trónt kivívni. Hadai 1490 őszén egész Székesfehérvárig nyomultak, útközben Sopront, Kőszeget, Szombathelyt, Veszprémet elfoglalták, s szeptember 28-án a Kanizsaiak is behódoltak neki; sőt Corvin János híve: Ujlaki Lőrincz is menedéklevelet kapott nov. 28-án Miksától, a kinek a hadai Veszprém felé közeledvén, Somogy vármegyét is felszólították a csatlakozásra (Archiv für Kunde Österr. Geschichtsquellen III. 458.), de a vármegye nemessége, hihetőleg Báthori István és Somi Józsa ösztönzésére, visszautasította a felhívást, sőt Báthori Istvánnak csapatot bocsátottak rendelkezésére és az év végén Miksa hadait, az elfoglalt városokból, egymás után kiverték.
II. Ulászló király, hogy híveit szaporítsa, uralkodásának első éveiben szintén számos adománylevelet állított ki.
