Somogy a sümegi gyűlésen.
Somogy a sümegi gyűlésen.
Esterházy Antal úr, vagy miként ő magát hivatalos irataiban nevezni szokta: „a magyarországi confoederált statusok dunántuli mezei generalmarschalja”, a dunántuli tartományi ügyek és állapotok megvitatása és új alapon leendő rendezése czéljából 1708 jan. 15-ére Sümeg várába kerületi gyűlésre hívta meg a 10 tuladunai vármegyét és az e vármegyéktől kiállított ezredek képviselőit. Ezen a gyűlésen Pesthy Ferencz, „nemes Somogy vármegye juratus nótáriusa” képviselte a vármegyét. Főtárgya a kurucz hadak eltartásának kérdése volt s az egybegyűlt rendek 12.000 forintot szavaztak meg erre, mely összegből Somogyra, 118 nádori porta után, 1268 forint 50 dénár esett (Tört. Tár 1899. évf. 193–234.). Egyúttal eldöntötték a somogyi alispáni tisztség betöltésének kérdését is, és Esterházy Antal még jan. 31-én kelt leiratában az alispánságra Sankó Boldizsárt ajánlotta (Thaly Kálmán: Esterházy Antal tábori könyve 123.). Esterházy keresve sem találhatott volna alkalmasabb embert e felelősségteljes állásra. Nagy vagyona (többek között az övé volt Balatonberény, Balatonszemes, Balatonújlak, Boronka stb.) tekintélyes állást biztosított neki a vármegye nemessége között; e mellett protestáns lévén, a túlnyomóan protestáns köznemesség sorában is nagy népszerűségnek örvendett.
