Gör. kath. ráczok. Brankovics György.
Gör. kath. ráczok. Brankovics György.
A gör. kath. ráczoknak Szabolcs- és Hajdumegyékbe való letelepítése azon korra esik, midőn Zsigmond király seregével Szerbiában a törököket legyőzvén, Brankovics Györgynek a munkácsi, szatmári, böszörményi, debreczeni uradalmakat ajándékozta, miáltal a gör. kath. ruthén nép Brankovics György uralma alá jutott. Brankovics György, a nyert uradalmakba számos rácz családot telepített le, kik Hajdu és Szabolcs vármegyékben állandó lakosok lettek, csak régi nevöket tartván meg, nyelvben és lélekben egészen megmagyarosodtak, mire tagadhatatlanul nagy befolyással voltak a Bocskay által ide elhelyezett hajduk, kik között sok ev. ref. vallásu lévén, a rácz görögök nyelvüket és szokásaikat teljesen elvesztették. Egyházi szertartásukat megtartották ugyan, de mivel az alvidéki görög szertartásuaktól igen távol estek, a munkácsi püspökséghez csatlakoztak, s midőn ez Rómával egyesült, vele a szabolcs- és hajdumegyei, már megmagyarosodott görög katholikusok is felvették az uniót. A Brankovics György által Szabolcs- és Hajdumegyékben meghonosított ráczoknak száma azonban nem lehetett igen nagy, mert úgy a jelenlegi családnevek, mint a legrégibb anyakönyvek is azt igazolják, hogy a rácz előnévvel bíró városok lakosai régi idők óta magyarok voltak, a görög katholikus hívők között alig találkozik rácz vagy görög nevű egyén, hanem annál több az ősi tősgyökeres magyar nevekre emlékeztető vezetéknév, s a magyar nyelven kívül, melyet minden tájszólási vegyítés nélkül legtisztábban beszélnek, más nyelvet nem is tudnak.
Mivel pedig a szabolcsmegyei görög-katholikus egyházak állapota szoros kapcsolatban volt a munkácsi püspökök történetével, – kiknek joghatósága alatt voltak és vannak – az események világosabb feltüntetése czéljából föl kell említenünk a munkácsi megyei püspökök történetéből azon 343mozzanatokat, melyek vármegyénk görög-katholikus egyházait közelebbről érintették.
