Zsidó hangzású helynevek.
Zsidó hangzású helynevek.
„Szabolcsmegyében vagyon Balkán nevü helység, mely zsidóul vagyon s azt teszi: peculium vel acquisitio Balis, Bál józsága, vagyon ott Balsa, mely ebből lehet rövidítve Bal-Samalim, „egeknek ura” stb., majd: „Szabolcsmegyében vagyon Baka és Bakta, az egyik azt teszi: flevit vir, férjfiu sírt, a másik azt teszi: flevit mulier, asszony sírt. És valamint hogy azokat a magasságbeli oltárokat, melyeken a Bálnak és Astarothnak régen áldoztak, úgy hívták: Ramoth, úgy találunk Szabolcsmegyében Ramotsaháza helyet, mely ezt teszi: magasságbeli oltárok háza, vagy temploma.”
E nyelvészeti fejtegetések ismertetésével kapcsolatban dr. L. L. („Zsidó helységnevek Szabolcsmegyében”, „Nyíregyháza”, 1897. évfolyam) következő elméletet fűzi:
„A honkereső magyarokhoz csatlakozott kabarok tudvalevőleg zsidó vallásúak voltak, de közöttük nagy számmal akadtak bálványozók is. Nevezetesen az egy isten tisztelete az előkelők vallása volt, míg a zsidó vallással együtt átvett s a bibliának oly sok helyén említett bálványimádás (Bál és Astaroth tisztelete) főleg a nép alsó rétegében volt elterjedve; tekintetbe véve továbbá, hogy a zsidó vallás a héber nyelv használatával járt: az előbb említett névmagyarázatok valószínüséget nyernek s egyszersmind némi világosságot derítenek a zsidók őstörténelmének homályába. Nem lehetetlen, hogy Szabolcsmegyében a kabarság egy része telepedett meg és pedig különösen a bálványozók.”
Béla király névtelen krónikása szerint Szabolcsmegyében a honfoglalás idejében kazárok laktak. Ezeknek egy része, a történelem tanúsága szerint, szintén felvette a zsidó hitet. Nincs kizárva tehát, hogy a fentemlített 366zsidó (?) eredetü helységnevek a honfoglaló magyarok által meghódított kazárságtól maradtak vissza.
Megjegyezzük, hogy a magyar helynevek csak véletlenül hangzanak össze amaz idézett szavakkal és szó sem lehet arról, hogy valóban héber elnevezések legyenek. Érdemes megemlékeznünk egy Szabolcsmegye múzeumában őrzött ásatási leletről, mely arra enged következtetni, hogy Szabolcsmegye vidékén a honfoglalás idejében valódi (szemita) zsidóság is lakott már.
