Evangélikusok letelepedése.
Evangélikusok letelepedése.
Ám az első nyomok a XVI. század vallási villongásai között teljesen eltünnek s további tény gyanánt csak annyi állapítható meg, hogy vármegyénkben a XVI. század későbbi évtizedeiben, valamint az egész XVII. századon keresztül fel egész a XVIII. század derekáig a reformáczió „szervezett” egyházai közül csak az evang. reformátussal találkozunk. Az ág. h. ev. egyház tulajdonképi története e vármegyében Nyíregyháza város ujjátelepítésével, tehát a XVIII. század derekán veszi kezdetét. A betelepített felvidéki és alföldi tótság hitvallására nézve ágostai evangélikus volt.
De az újonnan alakult egyháznak sok küzdelmen kellett átmennie. Gróf Barkóczy Ferencz egri püspök mindent elkövetett, hogy a nyíregyházi lutheránusok szervezkedését meghiúsítsa. Az ő műve volt, hogy 1754. október 3-án a helytartó-tanács kegyetlenül lesujtott egy rendeletével a lakosokra, meghagyván a vármegyének, hogy a lutheránus tót papot azonnal űzze ki a megye területéről s az imaházat romboltassa le.
Gróf Károlyi Ferencz fájó szívvel vett a rendeletről tudomást s elhatározta, hogy inkább ő maga fogja a lutheránusok imaházát lebontatni, mintsem hogy az a vármegye rendeletéből történjék.
