Nyelvemlékek stb. hiánya és ennek okai.
Nyelvemlékek stb. hiánya és ennek okai.
E vármegyében régi nyelvemlékeket, kodexeket, ősnyomtatványokat stb. hiába keresünk. Pedig az egri püspökséget még Szt. István alapította, a borsodmegyei szászdi apátság, melynek Szabolcs vármegye területén is voltak számos birtokai, már 1067-ben keletkezett és az is valószínü, hogy – mint ez időben hazánk többi kolostoraiban – e megyének monostoraiban is, áhítatos szorgalommal másolták a jámbor szerzetesek az új-testamentomot, a szentek életét stb. és készítették fordításaikhoz a nomenklaturákat; de mindezekből semmi sem maradt reánk.
E jelenség oka könnyen megmagyarázható Szabolcs vármegye földrajzi fekvéséből. Ismeretes dolog, hogy irodalmunk régibb emlékeit leginkább oly helyeken találjuk, amelyek viszonyaiknál fogva az ellenség támadásai ellen védett helyen feküdtek, ahol tehát a szerzetes atyák nyugodtabban élhettek csendes foglalkozásuknak, vagy a hova, az ellenségtől dúlt vidékekről elvihették, biztonságba helyezni, szellemi kincseiket. Szabolcs vármegye azonban épen földrajzi fekvésénél fogva, a legrégibb idők óta ki volt téve a hazánkat támadó ellenség pusztításának. Tatár, török, kurucz, labancz pusztították e megyét szakadatlanul, rombolva a templomokat, rabolva a klastromokat, a melyeknek lakosai kénytelenek voltak anyagi és szellemi kincseikkel együtt biztosabb helyre menekülni. Ez az oka, hogy e vármegyében irodalmunk régibb emlékeire nem találunk; mintha a folytonos csatazaj közepett a szellemi élet teljesen szünetelt volna; pedig hogy ez nem volt így, hogy ez időben is találkoztak e megyében a tudománynak és irodalomnak pártolói, elég csak a Dessewffyekre, Vayakra, Kállayakra stb. hivatkoznunk. Azután Mátyás király udvarában is ott találjuk a szabolcsmegyei Várday Pált: a nagy humanistát, Nyírkállay Tamást: a fejedelem udvari kanczellárját, a kinek gazdag kéziratgyűjteményében egy 1484. tájáról eredő latin-magyar szójegyzéket és egy verses jogi szabályt is találtak.
