A város jelene.
A város jelene.
A jelenlegi Bátor hazafias lakosságával ismét a haladás utján van. – Lakosainak száma a legutolsó népszámláláskor 5061 lélek volt, melynek több mint fele református, anyanyelvre azonban mind magyar.
A gyermekek 11 tanteremben tanulnak, ezek közül öt a reformátusoké, 2 a róm. katholikusoké, 2 az izraelitáké és 2 községi, ezenkívül van iparostanoncz-iskola két tanteremben, több osztálylyal.
A nép józan életü, munkás, takarékos és erősen vallásos, mulatságaiban kedélyes és kiváló mértékben illemtudó, mondhatni intelligens. Főfoglalkozása a földmívelés és állattenyésztés, – különösen előrehaladt állapotban van a tiszta magyarfaju szarvasmarha-tenyésztés. Vásárai messze földön híresek és látogatottak, a minek alapja az ismertetett kiváltságlevelekben és Mária Terézia 1745. julius 13-iki ujabbi engedélyokiratában van letéve.
A kereskedelem a viszonyokhoz képest élénk, az ipar fejlődésben, a gyáripar Mandel Eduard és társai czég szeszgyár, szeszfinomitó, gőzmalom és olajgyári telepén virágzó, – s jótékony kihatással van a földmívelésre. Van két pénzintézete és pedig a nyírbátori takarékpénztár és a kölcsönös népsegélyző-egylet, utóbbi mint szövetkezet.
Itt van székhelye a nyírbátori járás közigazgatási vagyis szolgabírói hivatalának, van kir. járásbíróság, telekkönyvi osztálylyal és kir. adóhivatal, továbbá kerületi dohánybeváltó-hivatal.
A közművelődési és társas-egyesületek közül felemlítendő a 40 év óta fennálló kaszinó-egyesület.
