Minoriták.
Minoriták.
A kolostort ma is bírlaló és minden időben hazafias magyar minorita-szerzetesrend történelmi hagyományai szerint, itt a parochia már 1332 előtt létezett, és hogy akkoriban kolostor is volt itt, szintén nyomát találjuk a rend történetében, ahol a XIV-ik század második felében a nagybányai anyakolostor említtetik, amelynek alája voltak rendelve a nyírbátori stb. kolostorok.
Nem tévedhetünk tehát akkor, a midőn a templomnál mindenesetre régibb torony építésének korát Árpád házbeli királyaink idejére tesszük, mert az 1332-ik év táján, vagyis Róbert Károly korában, a lakosok és a Báthory család tagjai – amint fentebb láttuk – a csaknem folytonos háborúskodások miatt templomépítéshez alig foghattak.
A minorita-rend hagyományai szerint a Báthory István erdélyi vajdától alapított kolostort és templomot 1587-ben az oláhok elpusztitották és ekkor megszünt Nyír-Bátorban a róm. kath. egyház, mert ismeretes, hogy Báthory István országbíró különösen a saját birtokain hathatósan terjesztette a reformácziót, sőt végrendeletében szinte mérhetetlen kincseit oly feltétel mellett hagyta somlyai Báthory Gáborra és ennek testvérére a „bűbájos” Báthory Annára, ha ezek el nem tántorodnak az igaz, t. i. a reformált vallástól.
Változván a viszonyok, 1717-ben III-ik Károly beleegyezésével, Erdődy Gábor gróf egri püspök közbenjárására gróf Károlyi Sándor mint királyi meghatalmazott s nem mint tulajdonos, (mert Bátor az övé soha nem volt), visszaadta a minorita szerzetnek nyírbátori vagyonát és a jámbor lelkiatyák – élükön Kelemen Didák akkori rendfőnökkel – azonnal a 141romokban levő kolostor és templom ujbólépítéséhez fogtak és a hívők segítségével fel is építették. – E korbeli építés nyomait viseli magán a kolostor, és e korban látták el a templomot uj mennyezettel, illetve bolthajtással, mert körülbelül 130 évig jóformán csak a falak állottak.
Ez időtől, és pedig 1723-tól vezettetnek az anyakönyvek is.
