Rostosinszky Parthén Péter.
Rostosinszky Parthén Péter.
Rostosinszky Parthén Péter (Parthénius Péter), szakolyi születésü gör. kath. püspök életrajzi adatait Lengyel Endre n.-kállói gör. kath. lelk. esperes állította össze. Miután ez adatok már nyomtatás közben érkeztek be, azokat csak a betűsoron kívül közöljük. E kiváló gör. kath. püspök szül. 1650-ben. Mint szt. Bazil rendű szerzetest, az egyházi teendőkben való nagy jártassága emelte a püspöki székre. Erejét az unionak diadalra emelésében összpontosította. 1645-ben, mint az egyházmegye küldötte, Jakusics György egri püspökhöz ment azon czélból, hogy a római szent-székkel az egyesülést megkösse, mely fáradozását hosszú küzdelem után siker koronázta. Miután mint püspök-helyettes az unio megvalósítása körül nagy eszének és buzgalmának kiváló jeleit adta, Taraszovics László, közeledni látván végóráját, megigértette egyházmegyei papjaival, hogy Rostosinszky Parthén Pétert fogják utódjául választani, ami 1648-ban egyhangulag meg is történt. Mint püspök az 1648-ban N.-Szombatban tartott nemzeti zsinatra ment, ahol nagyhorderejü kijelentéseivel feltűnést keltett. Ezután fel akarta magát szenteltetni, de tervét megakadályozta az, hogy a szent-széktől megerősítést még nem nyert. 1651-ben Simonovics István szakadár érsek, Moldávszky Gergely és Bisztriczky Száva schismatikus püspökök segédkezése mellett, püspökké szentelte, VII. Sándor pápa pedig az irreguláris felszenteléstől teljes felmentvényt eszközölt ki számára, mely után a püspökségben is megerősíttetett. Majd Lipót királytól nyert 1659-ben megerősitő oklevelet, mely a híveket Rostosinszky iránti engedelmességre inti, s őt, mint az apostoli szentszék által megerősített rendes püspököt elfogadni és tekinteni parancsolja. Az unió létrehozásán kívül elévülhetetlen érdeme Rostosinszky püspöknek az is, hogy sikerült neki a gör. kath. papságot akkori szolgai és lealacsonyitó állapotából kiszabadítani. Ugyancsak az ő főpásztori kormányzása alatt látjuk azon törekvés első nyomait is, hogy a munkácsi püspökség az esztergomi érsekség egyház-joghatóságához tartozzék. Ez a törekvés, csak 1771-ben valósúlt meg. Meddig kormányozta Rostosinszky a munkácsi egyházmegyét, biztosan megállapítani nem lehet; igen valószinű azonban, hogy áldásos életét 1670-ben fejezte be.
