Munkaerő. Munkabérek.
Munkaerő. Munkabérek.
Ebből azonban nem az következik, hogy Szabolcsban kevés a munkás. Itt minden gazdának – a nyári munka-idényt kivéve – mindig akad elegendő munkása, a munkásnak pedig elegendő munkája. Csak nyáron kénytelen a gazdaközönség idegen vármegyékből, sőt Galicziából is munkást hozatni, akiknek száma 17 ezer férfi és nő. De ez sem azért szükséges, mintha a helybeli munkások el nem végezhetnék a munkát, hanem inkább azért, mert Szabolcsban az esős időszak beállta minden év junius utolsó harmadától julius első feléig várható s ezért, hacsak a gazda nagyobb kalamitásnak nem akarja kitenni termését, kénytelen az aratást legfeljebb két hét leforgása alatt elvégezni, amihez pedig idegen munkaerő is kell. Mikor a kisbirtokosok, a saját munkájukat elvégezték, szivesen mennek úgy szakmány-, mint napszám-munkára, s rendkivüli előszeretettel vállalnak bizonyos szolgálmányokért feles és harmados földeket; de a legtöbb kisbirtokos kénytelen 264is vele, mert a magáéból nem tudna megélni. Napszámot pedig fizetnek megyeszerte tavaszszal férfinak 1 kor., nőnek 80 fill., nyáron férfinak 160–200 fill., nőnek 120 fill., őszszel pedig férfinak 140 fill., nőnek 90 fill. Igaz, hogy a szabolcsi birtokosok jóravaló, szorgalmas, állandó éves cselédeket és dohányosokat nagyon nehezen kaphatnak, részint azért, mert az ilyenek nem mozdulnak el helyökről, részint pedig azért, mert a kizárólag mezőgazdasági munkából élő, megyei lakosság száma rendkívüli csekély, a kisbirtokosok pedig nem szívesen mennek cselédnek vagy dohányosnak. Ez azután az oka annak, hogy Szabolcsban a cselédbérek meglehetős magasak, mert egy közönséges béres fizetése, készpénzre átszámítva, a mellékes jövedelmeket számba nem véve, nem kevesebb 460 koronánál.
Mint már említettük, a megye talajának 2/3 része homok, s csak a megmaradó 1/3 résznek mintegy 2/5 része búzatermő föld.
Részlet Jármy Ferencz eszényi gulyájából.
Saját felvételünk.
