Kálnay.
Kálnay.
Kálnay czímer.
Kálnay. Bars vármegyéből származik. Őse Zendi István vajda, aki 1377-ben nyert adományt Kálna, Gelednek, Kisfalud stb. Bars, Nógrád, Hont és Nyitra vármegyékben elterülő öröklött jószágokra. Ugyanő használta először a K. nevet. Utóda Benedek comes 1405-ben új adományt nyer Zsigmond királytól Kis- és Nagy-Kálna stb. birtokokra s Rimaszombat városára. Ez adománylevelet I. Mátyás király 1475-ben megerősitette és 1479-ben K. Osvát és Adorjánnak Zemplén vármegyében adományoz birtokokat. 1595-ben Rudolf király K. István és fia Györgynek új adománylevelet állit ki. A család idővel Gömörbe szakadt s onnan származott át a vármegyébe. Tagjai közül kiemeljük a következőket: Benedek comes a nikápolyi csatában vitézkedett; Albert barsi alispán (1458); László Szabács várának kapitánya (1475); János lugosi kapitány (1526) a lovas testőrző sereg kapitánya († 1526 Mohácsnál.); Imre II. Lajos király udvari titkára; Miklós (1520) barsi alispán; János ezredes († 1686. Buda bevételénél); László jelenleg nyíregyházi ügyvéd, jeles író. Czímer: ezüst hullámos pólya által osztott, kék pajzs felső mezejében balra fordult görbe kardot tartó aranyoroszlán 522és jobb karmában hadi zászlót s baljában buzogányt tartó fekete sas. Az alsó mezőben, zöld dombon, három levágott török fő, fölötte két keresztbe fektetett görbe kard. Sisakdísz: pajzsbeli oroszlán. Takarók: kék-ezüst – veresarany.
