Rézkorszak.
Rézkorszak.
A rézkorszakból 12 tárgy került Szabolcs vármegyéből az ottani múzeum birtokába, a melyeknek alakja azt bizonyitja, hogy nem azért készítettek eszközöket rézből, mert a bronz készítéshez szükséges ónhoz nem juthattak, hanem azért, mert az ónt, tehát a bronzot egyáltalában nem ismerték. – Hiszen azon esetben, ha az ónból kifogytak volna, az addig használt bronzeszközöknek legalább alakját megtartották volna, már pedig a réz és bronztárgyak annyira különböznek egymástól, hogy azokat a fémipar különböző fázisai termékeinek kell tartanunk.
373A réztárgyak a III. táblának felső bal részletén láthatók. Sámson: Keresztben álló kétélü csákány. – Tura: Egy kétélü csákány és egy karcsu fokos. Egyik vége élben végződik, a másik hengerded. Egyforma hosszúságuak. – N. Halász: Egyélü, rövid, széles foku fejsze – Nyír-Lugos: Két keresztbe álló élü csákány. – Sényő: Egyélü, kevéssé hosszú, vaskos foku fejsze.– Tass: Nyél-lyukánál csappanós balta, szép sötét veres szironynyal. – Nyír-Bakta: Négyszögű szúró eszköz. – Ajak: Egy-élü rövid-foku balta. – Bács-Aranyos: Nyéllyuknál letört balta. – Szabolcs község: Véső. – Szabolcs vármegye: A tassihoz hasonló balta. Lásd III-ik tábla, bal, felső negyed. Az ujabb kutatások szerint nem mindegyik tárgy osztható be a rézkorszak emlékei közé, különösen a keresztben álló, két élü csákányokat tartják későbbieknek; ellenben a rézvésőket általában a bronzkulturát megelőző korszak maradványainak tekintik.
II. tábla.
Rakamaz-timári őstelep.
A szabolcs vármegyei múzeum őskori gyűjteményéből.
Saját felvételünk.
