Egyéb sportok.
Egyéb sportok.
Nevezetes itteni sport még a halászat is, a melyet ugyan az úr személyesen nem űz, hanem csak annyiban, hogy mikor egy-egy partbirtokos a Tiszán gyalmoltat a halászaival és erre meghívja a jóembereit, hát akkor segít a halászlevet, meg a nyársonsült kecsegét ott a parton, megfelelő quantumu nyíri karczossal egyetemben, elfogyasztani s a dali tánczot a füstös fiúk nótájára, a tiszaparti fűzes tisztásán, a szende leányzókkal, no meg a tüzesszemű menyecskékkel, fényes reggelig – ropni.
E kettőnél erősebben művelt úri sport itt nincs. Az elsőt műveli a szabolcsvármegyei agarász-egylet, melynek utolsó elnöke a nemrég elhunyt Gencsy Béla volt, a másikat minden tiszaparti birtokos, meg a vendégei. A vadászatot a vármegye több helyein szintén űzik együleleti kötelékben. De korántsem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a legutóbbi évek társas testgyakorló mulatságai nem találtak volna kedvező talajra. A változott időkben, a midőn kereső munkával van mind nagyobb mérvben elfoglalva a nemzet ifja-férfia, kevésbé futja az idő a napokat igénybe vevő agarászatok,- vadászatokra s az azokkal járó erősebb mulatságokra. Az elfoglaltabb és takarékosabb, idő meg pénz megtakarítására utalt sportkedvelők között kezd terjedni a kerékpározás, a lawn-tennis. Teljesen modern vonásokat ölt a társas élet is. És a hajdani „nyíri bicskás” typusából szépen fejlődik ki a modern czivilizáczió művelt úri embere – gentleman – a szabolcsi áldott talajon. Nem is marad a hajdani kurucz gavallérból más, mint nyilt, nemes gondolkozása, tőrülmetszett magyar nemzeti jellege, vendégszeretete, áldozatkészsége, erőteljes fizikuma. Ezekkel a tulajdonságokkal bírva, Szabolcs vármegye társadalmi életének rövid idő alatt a legkedvesebb és a legvonzóbb képe lesz. Arról, a mit már eddig is létre hozott a magyar nemzeti társadalom ezen kis csoportja a kulturális munka terén, e könyv sok fejezete beszél.
