Hegyei.
Hegyei.
A vármegye hegységeit három tömegre lehet osztani. Éjszakról a Vihorlát-Guttin déli lánczolata borítja s egyrészt az avasi hegyfélkört alkotja, melynek közepén, a Túr mellékén, síkság van, másrészt a nagybányavidéki aranybányákkal telt hegyeket. Az avasi hegyek a Rózsapallag fölött 195 m.-ig emelkedő szelíd lejtésü csúcsoktól északra folyvást magasbodnak és Komorzánnál már 500 métert érnek el csúcsaik. Tartolcz fölött a Mareeasca 425 m., a határon a Viski kő 828 m. magas, Avasujfalu fölött a Brébi 677 m., a Mik 1012 m., s a Petrosa e hegyvonulat legmagasabb csúcsa 1201 m. magas. A keleti ágak legmagasabb csúcsai a D. Bagneu 1018 m., az Obcina 1126 m., Fernezely fölött a Rozsály 1307 m., a Magura 1123, s a vármegye határának csaknem legkeletibb sarkában emelkedik legmagasabb csúcsa a Guttin 1447 m. magasra. Az aranytermő hegyek nem ilyen magasak. Nagybánya fölött a Kereszthegy 501 m. Felsőbánya hegyei 539, 625, 709, 743, 851 méterig emelkednek, Kapnikbánya fölött a Rákos már 1039 méter.
Közvetetlen a Guttinhoz símulnak a szelídebb lejtésü láposi hegyek, a melyeknek magasabb csúcsai 4–500 m. között vannak. A merészen benyúló Bükk-hegységet a szamosmenti 150–160 méteres színtájú síkság választja el tőlük. Ez is 200–500 méteres csúcsokkal halad beljebb, míg Páczafalu fölött eléri legmagasabb pontját 551 méterrel.
