A nagybányai iskolák.
A nagybányai iskolák.
A vármegye leghatalmasabb állami iskolája a nagybányai. Nagybánya város népoktatása 1870. évig felekezeti, 1870-től 1906. szeptember 1-ig községi jellegű volt. A város anyagi helyzete az iskolák kellő elhelyezését és kifejlesztését nem biztosíthatta; évről-évre 700 tanköteles maradt, hely hiányában, iskolázatlanúl; azért kellett a közoktatásügyi kormánynak ezen a magyar nyelvhatáron nemzeti missiót teljesítő derék bányavárosnak, az iskolák államosításával, segítségére sietni. A város közönsége 1904 november 12-én egyhangú határozattal mondotta ki, hogy a népiskolái fentartására fordított költségek felajánlásával, községi iskoláinak államosítását kéri a minisztertől. A közoktatásügyi kormány még 1905-ben elfogadta a város ajánlatát, de a politikai zavarok az iskola megnyitását csak 1906 szeptember 1-én tették lehetővé. A város közönsége 20,310 korona évi járulékot fizet a közoktatásügyi tárczának, mely azonban ezt mindaddig visszaengedi, míg az iskolák elhelyezésére a város által felvett félmillió korona törlesztéses kölcsön törlesztve nem lesz. Hatalmas három palotát emeltek a város három pontján, összesen 26 tanteremmel; azonkívűl Borpatakon két-, Kőbányán egy tantermes állami iskola szervezésével és felépítésével Nagybánya város népoktatásügyét mintaszerűen rendezték.
