A város háztartása.
A város háztartása.
A város maga kitünő anyagi viszonyok között él. A tiszta törzsvagyona 3.833,650·40 korona. Ebből jövedelmező ingó vagyon 2.243,168 kor., nem jövedelmező ingó vagyon 49.625 kor. Jövedelmező ingatlan vagyon 2.121,466 kor., nem jövedelmező 463,395 kor. Összes vagyon 4.877,655 kor. A tartozások leszámításával marad a fenti törzsvagyon. A város költségvetése 1906-ban 706,736 kor. tényleges bevételt és 706,484 tényleges kiadást mutat. Az 1907. év kb. ugyanilyen összegekkel, de 2100 kor. fölösleggel záródott.
A város ingatlanai főleg erdőségekből (kb. 15.000 k. hold) állanak. Van négy virágzó telepe: Feketepatak, Kőbányatelep, Szilas, Borpatak. Az előbbin most építenek egytanítós áll. iskolát.
A város épen ebben az évben (1908) foglalkozik nagyszabású beruházásokkal. A városi nagyszállót, a mely 1905 tavaszán leégett, s azóta romokban áll a piacz nyugati oldalán, Bálint és Jámbor pályadíjnyertes tervei szerint újraépítik. Bevezetik a villamvilágítást, megcsinálják a vízvezetéket, a melybe a fernezelyi, rozsályi, vagy a felsőbányai Sullyori források vizeit vezetik be. Most végzik a próbafúrásokat az állami vízépítészeti hívatal vezetése alatt. Építik az állami elemi iskolák épületeit is, a városban egyet 12 tanító számára, egyet 8 tanítónak; a veresvízi bányásztelepen egyet 6 tanítóval; a borpataki telepen egyet 2 tanítóval, s a kőbányatelepen egytanítós iskolát.
Nagybánya város 1886-ig önálló törvényhatósági joggal volt felruházva. Azonban abban az időben az országgyűlés rendezte Szatmár vármegye területét, hozzácsatolta a Kővárvidéket, mint nagysomkúti járást, s a nagybányai járásba osztotta be Kapnikbányát; Nagybánya város ekkor elvesztette törvényhasági jogát, s a vármegyébe kebeleztetett, mint szabad királyi rendezett tanácsú város. Az önálló törvényhatóság korszakának utolsó polgármestere Agrikola Adolf volt, s az új r. t. város első polgármestere Gellért László.
A szabad királyi rendezett tanácsú város tisztviselői kara a következő:
Polgármester dr. Makray Mihály. Főjegyző Égly Mihály. Tanácsosok Torday Imre, Csüdör Lajos, Bálint Imre. Rendőrkapitány Smaregla Mihály. Tiszti ügyész dr. Stoll Tibor. Számvevő Marosfy Dezső. Pénztárnok Csüdör Ferencz. Ellenőr Mostis Lajos. Mérnök Grundböck István. Aljegyző Smaregla János. Alkapitány Halmai Imre. Adóügyi számtiszt Égly János. Számvevőségi számtiszt Székely Mihály. Iktató-kiadó Szentkirályi József. Város-gazda betöltetlen. Közgyám Rónai Géza. Rendőrségi irnok Kerekes János. Végrehajtók Reketes József, Mendkovszky József, ifj. Senkálszky Mihály. Főorvos Dr. Herczinger Ferencz. Alorvos Nagy János. Állatorvos Thanhoffer D. Pál.
Források: Palmer Kálmán: Nagybánya és környéke 1894. – Szmik Antal: Adalékok Felsőbánya monographiájához. 1906. – Morvay Győző: A középoktatás története Nagybányán. 1896. – A szatmári püspöki egyházmegye emlékkönyve. 1904. – Soltész János: A nagybányai ref. egyház története. 1902. – Décsényi Gyula: A nagybányai szent István-templom. Arch. Ért. 1892. – Schönherr Gyula dr.: Nagybánya város legrégibb pecsétje. „Nagybánya” 1905. – Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának története. 1880. – Révész János: A nagybányai ág. h. ev. egyház története. – A M. Tört. Társulat nagybányai kirándulása. Századok. 1889. Történelmi Tár, Századok, Archeologiai Értesítő adalékai. – A nagybányai áll. főgimnázium 1906–7. tanévi értesítője. A helyszínén gyűjtött adatok, magán-értesitések stb.
